Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Megtalálható a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Erdőlakó állat, de gyakran gyepekben is előfordul. Bomló szerves anyagokon él. Elsősorban gombák rothadó termőtestén és gombásodó növényi anyagokon gyakori. Atheta (Coproceramius) putrida (Kraatz, 1856) - rozsdaszínü penészholyva II.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Armillariella mellea-xiA, 1992. X. 27., ÁL. Megtalálható a hegyvidéken és a dombvidéken. A nedves-üde erdők (bükkösök, szurdokerdők, gyertyános tölgyesek, lucosok stb.) jellemző állata. Nedves, párás környezetben néha gyepekben is előfordul. Elsősorban gombák termőtestén és gombásodó növényi anyagokon fordul elő, megtalálható azonban dögön, hullott gyümölcsön, komposztban, rothadó növényi maradványokon, vadtrágyában stb. is. Atheta (Coproceramius) setigera (Sharp, 1869) - apró penészholyva II.2. Herend: Mogyorós-domb, 1966. IV. 27., PaJ. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain, a síkságon azonban jobbára csak a csapadékosabb éghajlatú vidékeken, a nagyobb folyók árterületén fordul elö igen szórványosan. Legtöbbször nedves-üde erdőkben akadhatunk rá, megtalálható azonban fenyéreken, vágásokon, nedves-üde gyepekben is. Bomló növényi anyagok között (avarban, fűgyökerek között, esetleg gombák rothadó termőtestén stb.) fordul elő. Atheta (Datomicra) dadopora (Thomson, 1867) [Homalota celata auct, nec Erichson, 1837] - varas penészholyva II.2. Bakonyszücs: Kőris-hegy, 1988. VI. 11, RL; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1978. VI. 9-VII. 17, 1978. VII. 8-VIII. 8, TL.; Németbánya, vadászház, Pluteus cervinus-ró\, 1967. V. 29-VI. 2, PaJ.; Porva: Szépalmapuszta, 1988. VI. 11, RL A hegyvidék, a dombvidék és a síkság zárt erdeiben él, az Alföldön és a Kisalföldön (az erdős puszták övében) azonban csak a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú peremvidékeken, illetve a nagyobb folyók mentén ismert egy-két lelőhelye. A nedves-üde erdők (bükkösök, szurdokerdők, gyertyános tölgyesek stb.) jellemző állata. Többnyire elhalt fák gombásodó tuskóján, törzsén, leváló kérge alatt, illetve gombák rothadó termőtestén található, előfordul azonban dögön, rothadó növényi maradványokon, trágyán stb. is. Atheta (Datomicra) nigra (Kraatz, 1856) [Homalota zosterae auct, nec Thomson, 1856] - komposztlakó penészholyva 11.2. Eplény, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RL 11.3. Balinka: Gaja, rostálás, 1981.1. 3, PA. és RL; Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. A zárt erdőket általában kerüli, egyébként gyepes és fás élőhelyeken egyaránt előfordul. Gyakori az ember környezetében is, sőt a magasabb régiókban jobbára csak települések, emberi lakóhelyek környékén található. Bomló szerves anyagokon (dögön, istállók alomjában, komposztban, madarak és emlősök fészkében, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában stb.) él. [Atheta (Datomicra) zosterae (Thomson, 1856) - mocsári penészholyva] 1.2. Sóly (Kuthy 1897). Szórványosan fordul elő a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Mocsarakban, lápokban, láp- és ligeterdőkben él. Vizes-nedves növényi tör-