Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

nekelőtt dögön, ritkábban gombák (pl. Lactarius fajok) rothadó termőtestén, rothadó növényi maradványokon akadhatunk rá. Platyola austriaca Scheerpeltz, 1959 - zsindelyes komposztholyva 1.3. Keszthely, 2001. VI. 28, KoE. Valószínűleg az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain honos, hazai elterjedéséről azonban egyelőre keveset tudunk. Csupán egy-egy példánya került elő Alsózsolcáról, Békésből, Keszthelyről és a Mecsekből (ez utóbbi pontosabb lelőhe­lye ismeretlen). Nálunk bizonyára csak szórványosan található, és vélhetően mindenütt nagyon ritka. Elsősorban üde-száraz erdőkben él, néha azonban gyepekben is ráakadha­tunk. Bomló szerves anyagokon (mindenekelőtt komposztban, rothadó növényi marad­ványokon) található. Athetini (Casey, 1910) - penészholyvák Atheta (Chaetida) longicornis (Gravenhorst, 1802) -hosszúcsápú penészholyva 1.1. Balatoncsicsó: Erdészlak, lámpázás, 1992. VI. 22, MeO.; Tihany, 1934. V. 16, SzV. (Székessy 19436). 11.2. Bakonyszücs: Kőris-hegy, 1988. VI. 11, RL; Porva: Szépalmapuszta, 1988. VI. 11, RL 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 7, 1999. VII. 18, 1999. VII. 19, 1999. VII. 20, 1999. VIII. 11, 1999. VIII. 19, 1999. VIII. 22, 1999. IX. 18, SzCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Gyepes élőhelyeken (leg­gyakrabban legelőkön) akadhatunk rá. Bomló szerves anyagokon (elsősorban trágyá­ban, ritkábban dögön, komposztban, rothadó növényi maradványokon stb.) fordul elő. [Atheta (Coproceramius) aeneipennis (Thomson, 1856) [Homalota picipennis auct, nec Mannerheim, 1843] - fényeshátú penészholyva] 1.2. Sóly (Kuthy 1897). Eurázsia és Észak-Amerika hűvös éghajlatú tájainak jellemző faja. Közép-Európá­banjobbára csak magashegységekben fordul elő. (Korábban a Kaukázusból, Iránból stb. is említették, honossága azonban ezeken a területeken megerősítésre szorul.) Faunaterü­letünkön Burgenlandban, illetve a Kárpátok vonulatain (Szlovákia, Kárpátalja, Erdély) gyűjtötték. Állítólag Magyarországon (Budapest, Sóly) is megtalálták, hiteles példányo­kat azonban hazánk területéről egyelőre nem ismerünk. (A korábban közzétett adatok talán a hasonló Atheta putrida fajra vonatkoznak.) Elsősorban nedves-üde erdők (ma­gashegységi bükkösök, szurdokerdők, lucosok) lakója, fellelhető azonban égerligetek­ben, havasi cserjésekben, magaskórósokban, hegyi és havasi réteken, legelőkön stb. is. Bomló szerves anyagokon (többnyire gombák rothadó termőtestén, gombásodó növényi anyagokon, olykor dögön, fák kifolyó nedvén, vadtrágyában stb.) akadhatunk rá. [Atheta (Coproceramius) cinnamoptera (Thomson, 1856) - fahéjszínű penész­holyva] -. Baj: Öreg Kovács, 350 m, Daphno-Fagetum sylvaticae, őztrágyából, 1990. IX. 7, ÁL. Magyarországon ezidáig még csak a Gerecse területéről mutatták ki. A hegyvidék nedves-üde erdeinek jellemző faja. Bükkösökben, szurdokerdőkben, gyertyános tölgye­sekben, lucosokban stb. él, a magasabb régiókban azonban megtalálható nedves-üde

Next

/
Thumbnails
Contents