Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
KCs.; Balatonfüred, 1977. V. 23, ÁL.; Balatonfüred: Kéki-völgy, sztyepprét, talajcsapdázás, 2000. VII. 12-VIII. 16, 2000. VIII. 16-IX. 14, HB. és KCs.; Csopak, 1955. IV. 7, MaM.; Tihany, 1934. V. 2, SzV. (Székessy 19436); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436); Tihany, 1983. IV. 17, PA.; Tihany: Külső-tó, talajcsapdázás, 2000. VII. 24-VIII. 2, 2000. VIII. 2-IX. 14, KCs. 1.2. Liter: Bendola-patak, 1996. IV. 11, KCs. 1.3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. V. 2-27, SZs.; Keszthely, lucernaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. II. 1. Veszprém: Csatár-hegy, parlag, 1997. V. 28, KCs. 11.2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, 1957. VIII. 27, PaJ.; Hárskút: Ráktanya, felhagyott almáskert, 2003. V. 2-30, KCs.; Zirc: Cuha, talajcsapdázás, 2000. V. 23-VI. 25, 2000. VII. 13, 2000. IX. 7, KCs. 11.3. Balinka: Gaja, rostálás, 1981. I. 3, PA. és RL; Balinka: Kisgyónbánya, 1980. VI. 24, RL; Isztimér: Burok-völgy, 1980. VII. 6, PA.; Isztimér: Hárs-hegy, 1980. V. 25, 1980. VI. 14, RI. 11.4. Ugod, 1978. III. 19, PA. 11.6. Várgesztes: Lófő, egyelés, 2000. VI. 17, KCs.; Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17-VII. 22, KCs. és MoO. 11.7. Oroszlány: Majki-tavak, rostálás, 1997. X. 10, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, tópart, 1997. V. 1, KCs.; Vértessomló: Itató-dülő, 2000. VI. 17-VII. 22, KCs. és MoO.; Vértessomló: Itató-dűlő, talajcsapdázás, 2000. VII. 22-VIII. 25, KCs. és MoO.; Vértessomló: Vértessomlói-tó, 1996. IV. 27, KCs. IV. Balatonalmádi: Lozsánta, füzes, talajcsapdázás, 2000. VIII. 16-IX. 14, HB. és KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. A magasabb régiókban ritkább, az alacsonyabb területeken közönséges. Elsősorban a nedves-üde talajokat kedveli, de a vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhelyek kivételével csaknem mindenütt megtalálható. Meleg, száraz éghajlatú vidékeken leginkább erdőkben vagy vizes-nedves gyepekben akadhatunk rá. Bomló növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, fűgyökerek között, víz által partra sodort uszadékban), illetve kövek, fadarabok stb. alatt él. Legtöbbször hangyák (főleg Lasius és Myrmica fajok) társaságában fordul elő. Zyras (Zyras) coliaris (Paykull, 1789) - vöröshátú hangyászholyva I. 1. Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436). II. 1. Veszprém: Csatár-hegy, parlag, 1997. IX. 3, KCs.; Veszprém: Csatár-hegy, parlag, rostálás, 1997. IV. 10, KCs. II.2. Bakonyoszlop: Ördög-árok, 1982. V. 16, PA. II.4. Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. VII. 13, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, akácos, talajcsapdázás, 2000. VI. 29, KCs. Előfordul az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Elsősorban a nedves-üde talajokat kedveli. Legtöbbször erdőkben akadhatunk rá, de vizes-nedves környezetben fátlan élőhelyeken is megtalálható. Bomló növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt), illetve kövek, fadarabok stb. alatt fordul elő, legtöbbször hangyák (főleg Lasius és Myrmica fajok) társaságában.