Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

zsén és leváló kérge alatt, fák kifolyó nedvén, gombák rothadó termőtestén, komposztban, madarak és emlősök fészkében, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Aleochara (Coprochara) binotata Kraatz, 1856 [Aleochara verna auct, nec Say, 1836] - komposztlakó fürkészholyva II.2. Fenyőfő: Kék-hegy, 1982. X. 24, PA.; Ugod: Hubertlak, 1967. VI. 26-29, TL. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Erdei és fátlan élőhelyeken egyaránt előfordul, inkább azonban a gyepes területeken gyakori. Rothadó növényi maradványokon él. Aleochara (Coprochara) bi postulat a (Linnaeus, 1761) - kétfoltos fürkészholyva [kétfoltos trágyaholyva] 1.1. Balatonhenye: Monostori-tó, 1978. V. 6, RL; Kővágóörs: Kornyi-tó, 1978. IV. 4, RL; Tihany, 1939. VI. 21, BF. (Székessy 19436); Tihany, 1983. IV. 17, PA. 1.2. Liter: Mogyorós-hegy, sziklagyep, talajcsapdázás, 1998. IV. 15-29, KCs. 1.3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. V. 2-27, SZs. ILI. Úrkút, 1979. IV. 16, RL 11.2. Porva, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD.; Ugod: Hubertlak, dögcsapdából egyelve, 1964. VI. 8-10, PaJ. 11.3. Isztimér, 1979. VI. 18, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. V. 13, 1998. V. 19, 1998. VI. 2, 1998. VI. 16, 1998. VI. 30, 1998. VII. 14, 1998. VII. 28, 1998. VIII. 11, 1999. VII. 27, 1999. VIII. 10, 1999. XI. 2, 2000. IV. 20, 2000. V. 18, 2000. VI. 1, 2000. VII. 13, 2000. VII. 27, 2001. IV. 27, 2001. VI. 6, 2001. VII. 8, 2001. VII. 25, 2001. VIII. 10, 2001. X. 15, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. VI. 15, KCs.; Csetény, szalmakazal alól rostálva, 1978. II. 25, PA. II.6. Csákberény: Csípő, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, juhtrágyából, 1994. III. 31, ÁL. A hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon mindenütt megtalálható. A gyepes élőhelyek lakója - legelőkön különösen gyakori -, néha azonban erdőkben is előfordul. Elsősorban szárazodó trágyában él, de ritkábban dögön, rothadó növényi maradványokon stb. is megtalálható. Aleochara (Coprochara) verna Say, 1836 [Baryodma pauxilla Mulsant et Rey, 1874] - délvidéki fürkészholyva II.6. Vértesboglár: Boglártanya, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, juhtrágyából, 1992. VI. 23, ÁL. Magyarországon biztosan csak a Vértesből ismert, valószínű azonban, hogy megtalálható még a Dél-Dunántúlon, illetve a Bakonyban is. A meleg, száraz éghajlatú vidékek lakója. Nálunk valószínűleg a hegyvidék alacsonyabb régióiban, illetve a dombvidéken fordul elő. A száraz pusztagyepek, száraz legelők jellegzetes állata. Életmódja az előző fajéhoz hasonló. Aleochara (Ceranota) erythroptera Gravenhorst, 1806 - vörösszárnyú fürkészholyva 1.1. Kövágóörs, 1973. IV. 7, TS.