Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

I. 3. Vonyarcvashegy, 1976. VI. 28, TS. II. l. Nagyvázsony: Nyír-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs.; Öcs: Nagy-tó, egyelés, 2002. V. 15, KCs. II. 7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. VI. 24, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 28, KCs. III. Lesenceistvánd, láprét, 1973. V. 4, TS. A hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon egyaránt megtalálható, az Alföldön és a Kisalföldön azonban - több rokonához hasonlóan - szórványosan fordul elő. Elsősorban tápanyagokban szegény vagy közepesen gazdag, ritkábban eutróf, tiszta, friss vizű élőhelyek (tavak, tócsák, lassú folyású patakok, holtágak, vízlevezető árkok stb.) lakója. Eutróf állóvízi és mezotróf patakmenti mocsarakban, magassásosokban, forráslápokban stb. él; kivételesen láp- és ligeterdők kevéssé árnyékolt, dús növényzettel benőtt vízfolyásai mentén is megtalálható. Életmódja a Stenus latifrons fajéhoz hasonló. Stenus (Metatesnus) binotatus Ljungh, 1804 - szélestalpú szemesholyva 1.2. Balatonalmádi (Székessy 1940). ILI. Nagyvázsony: Semlyékes-tó, egyelés, 2002. V. 28, 2002. VI. 18, KCs.; Pula: Kis-Sás-tó, egyelés, 2002. V. 15, KCs. A hegyvidéken és a dombvidéken elterjedt és gyakori, a síkságon szórványosan fordul elő (az erdőtlen vidékeken ritka). Legtöbbször tápanyagokban szegény vagy közepesen gazdag, ritkábban eutróf, tiszta, friss vizű tavak, tócsák, lassú folyású patakok, holtágak, vízlevezető árkok stb. partján fordul elő. Eutróf állóvízi és mezotróf patakmenti mocsarakban, magassásosokban, forráslápokban stb. él, ahol a sekély vízben gyökerező alacsony növényzeten vadászik, a víz leapadása, kiszáradása esetén pedig a talajon felhalmozódott vizes-nedves növényi törmelékben található. Stenus (Metatesnus) flavipes Stephens, 1833 - sárgalábú szemesholyva I. 1. Balatonfüred: Koloska-völgy, 1983. IV. 16, PA. II. 7. Oroszlány: Majkpuszta, 1997. V. 13, KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon, az Alföld és a Kisalföld szárazabb éghajlatú területein azonban jobbára csak a nagyobb folyók mentén, illetve a kiterjedtebb mocsár- és lápvidékeken található. Álló- és folyóvizek mentén, pangóvizes vagy időnként friss vízzel elöntött, iszapos, agyagos vagy tőzeges, sűrű növényzettel benőtt talajokon (mocsarakban, magassásosokban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, láp- és ligeterdőkben stb.) fordul elő. Rendszerint a sekély vízben gyökerező alacsony növényzeten vadászik (felmászik azonban cserjékre, alacsonyabb fákra is), a víz leapadása, kiszáradása esetén pedig a talajon felhalmozódott vizes-nedves növényi törmelékben található. Stenus (Metatesnus) pallitarsis Stephens, 1833 [Stenus plantaris Erichson, 1839] - fehérkezü szemesholyva I. 1. Balatonszőlős: Szőlősi-séd, patakpart, parttaposás, 1996. VII. 31, KCs. II. 2. Eplény: Malom-völgy, 1974. V. 13, TS. Szórványosan fordul elő a hegyvidéken és a dombvidéken; a síkságon csak a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú tájakon található. Legtöbbször tápanyagokban szegény vagy közepesen gazdag, ritkábban eutróf, tiszta, friss vizű tavak, tócsák, lassú folyású patakok, holtágak, vízlevezető árkok stb. partján fordul elő. Eutróf állóvízi és mezotróf