Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Achenium humile (Nicolai, 1822) - lapos pocsolyaholyva I. 3. Keszthely (Székessy 1943a); Keszthely, GyJ. (Tóth 1982a; Horváth 1998); Ta­polca (Kuthy 1897); Tapolca, SzV. (Tóth 1982a; Horváth 1998). ILI. Öcs: Nagy-tó, egyelés, 2002. VI. 12, KCs. II. 3. Fehérvárcsurgó (Tóth 1983); Fehérvárcsurgó, LF. (Tóth 1982a). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Vizes­nedves talajokon él; álló- és folyóvizek partján, gyepekben (mocsarakban, lápokban, ré­teken, nedves legelőkön stb.) és erdőkben (láp- és ligeterdőkben stb.) egyaránt előfordul. Kövek, fadarabok alatt, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában, talajre­pedésekben, vizes-nedves avarban stb. található. Cryptobiini (Casey, 1905) - posványholyvák Cryptobium fracticorne (Paykull, 1800) [Staphylinus glaberrimus auct, nec Herbst, 1784] - közönséges posványholyva 1.1. Tihany, 1933. XI. 23, MF. (Székessy 19436; Tóth 1982a). I. 3. Balatonederics (Székessy 1943a); Balatonederics, EF. (Tóth 1982a); Balatonede­rics, GyJ. (Tóth 1982a); Tapolca (Kuthy 1897; Székessy 1943a; Tóth 1982a). II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VII. 7, SzCs. VI. Csákvár: Csíkvarsai-rét, 1996. V. 18, KCs. Előfordul a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Állóvi­zek (ritkábban folyóvizek) mentén, pangóvizes vagy friss vízzel időnként elöntött, isza­pos, agyagos vagy tőzeges, sűrű növényzettel benőtt talajokon (mocsarakban, magassá­sosokban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, láp- és ligeterdőkben stb.) for­dul elő. Nedves növényi anyagok között (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Euaesthetinae (Thomson, 1859) - tapogatósholyvák Euaesthetini (Thomson, 1859) - tapogatósholyvák Euaesthetus bipunctatus (Ljungh, 1804) - ráncos tapogatósholyva 1.2. Balatonalmádi (Székessy 1940). 1.3. Balatonederics (Székessy 1940). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Leg­gyakrabban nedves-üde élőhelyeken fordul elő; gyepekben és erdőkben egyaránt megta­lálható. Bomló növényi anyagokon (avarban, elhalt fák laza kérge alatt, fűgyökerek kö­zött, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Euaesthetus laeviusculus (Mannerheim, 1844) - rozsdaszínű tapogatósholyva 1.2. Balatonalmádi (Székessy 1940). Elterjedt az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Elsősor­ban vizes, nedves és üde erdőkben él, megtalálható azonban vizes, nedves és üde gye­pekben is. Avarban, fűgyökerek között, korhadó fában, nedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb. fordul elő. Euaesthetus rufícapillus (Lacordaire, 1835) - vörhenyes tapogatósholyva 1.1. Tihany (Székessy 1940); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436).

Next

/
Thumbnails
Contents