Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Külső morfológia: Közepes méretű, erősen lekerekített ötszög körvonalú forma. Az oldalsó peremnél erősen, a mellső peremnél kevésbé lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 85°. A szélesség körülbelül azonos a hosszúsággal, a vastagság alig nagyobb az előző két érték felénél. Bikonvex forma, a pediculáris teknő domborúsága valamivel nagyobb, mint a brachiális teknőé. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, enyhén felálló. A pediculáris teknőn határozott csőrélek jelentkeznek, melyek a hosszúság feléig követhetők. A hosszúság feléig tartó, keskeny, enyhén homorú planareát az oldalsó komisszura megfelezi. Az oldalsó komisszura enyhén ívelt lefutású, kissé kiemelkedik a planarea síkjából. A mellső komisszura szulkált, a komisszura beöblösödése kissé eltér egymástól az egyes példányokon. A nagyobbik formánál nem túl mély, de széles beöblösödés van. A brachiális teknőn fokozatosan tűnik el az árok a hosszúság felénél, és enyhe domborulat jelentkezik a pediculáris teknőn is. A kisebb példányoknál a komisszura beöblösödése keskenyebb és mélyebb. Az árok a brachiális teknőn viszonylag hirtelen tűnik el a hosszúság felénél, a pediculáris teknőn erősebb a kidomborodás. Megjegyzések: A töredékes megtartás csak nemzetség szintű meghatározást tett lehetővé. A komisszura beöblösödésének megjelenésében mutatkozó különbségek alapján valószínű, hogy a Bakonyithyris nemzetség két különböző fajáról van szó. Elterjedés: VÖRÖS (1983) szerint a Bakonyithyris nemzetség a szinemuri és a pliensbachi emeletre jellemző a mediterrán régió területén (Szicília, Appenninek, Déli-Alpok, Északi Mészkőalpok, Nyugati-Kárpátok, Magyarország, Krím).