Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

ga annyiban tér el az irodalomból ismert formától, hogy laposabb, és a legnagyobb vastagság a búb közelébe tolódott. AZ. cor jellegzetes stabil európai faj, csak elvétve, kis példányszámban fordul elő a mediterrán területeken. SACCHI VIALLI (1964) példányának körvonala szögletesebb, a teknők pedig erősebben domborúak, mint a magyarországi anyagnál. Nagyon alapos leírást adott a fajról DELANCE (1974), akinek munkájában részletes szinonimlista található. A belső morfológiai tulajdonságok a szemmel láthatóan átkristályosodott példányok ellenére jól mutatják a Zeilleria nemzetség bélyegeit. DELANCE (1974) ide sorolta OPPEL (1861) Terebratula (Waldheimia) Fraasi faját (p. 534, pl. 12, fig. 3.). A filogenetikai kapcsolatokat bemutató ábráján a Z. cor a Z. vicinális fajból alakult ki, míg a Z. kerastis és a Z. numismalis taxonok a Z. cor fajból vezethetők le a francia szerző szerint. TCHOUMATCHENCO (1990) meghatározása ellenőrizhetetlen, mivel ellentmondás van a szövegközi hivatkozás és a megadott táblamagyarázat között. MISÍK et al. (1995) leírás nélkül említették a Nyugati-Kárpátokból. SIBLÍK (2002) a Cincta nemzetséghez sorolta a vizsgált fajt. Elterjedés: A Z. cor a szinemuri képződményekből ismert. DELANCE (1974) a koraszinemuri tetejéről és a késő-szinemuriból említi az előfordulását. Az ÉNy-európai lelőhelyek (Nagy Britannia, Franciaország, Portugália, Németország) mellett a Krím-félszigetről, Bulgáriából (Stara Planina), az Északi Mészkőalpokból, a Déli-Alpokból (D-Tirol, Veneto, Saltrio), a Nyugati-Kárpátokból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) ismert. Zeilleria cf. livingstonei GEMMELLARO, 1878 (19. ábra; XVI. tábla 1-4.) 1878 Zeilleria Livingstonei n. sp. - GEMMELLARO: p. 418, pl. 29, figs. 28-33. 1895 Waldheimia Livingstonei (GEMMELLARO) - FUCINI: p. 209, pl. 7, fig. 32. 1992 Zeilleria cf. livingstonei GEMMELLARO - DULAI: p. 76, pl. 5, fig. 5. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 85. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 17,2 szélesség (mm): 14,9 vastagság (mm): 9,4 Külső morfológia: Közepes méretű, lekerekített háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 55°. A szélesség nem sokkal kisebb a hosszúságnál, a vastagság a hosszúság felénél alig nagyobb. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a mellső perem közelében, a legnagyobb vastagság a búbtól számított 1/3 hosszúságnál található. A csőr közepes méretű, felálló. A pediculáris teknőn gyengén kiemelkedő csőrélek jelentkeznek, amelyek a hoszszúság feléig követhetők. Az oldalsó és a mellső komisszura egyenes, az oldalsó komisszura gyengén kiemelkedő élt alkot. A teknők felszínén helyenként enyhe kapilláció látható. Belső morfológia (19. ábra): A foglemezek kezdetben kissé konvergensek, a delthyriális üreg trapéz keresztmetszetű. Később a foglemezek párhuzamosakká válnak, és a delthyriális üreg téglalap alakú lesz. A búbüreg nagy méretű, lekerekített keresztmetszetű. Nyélgallér nincs. A zárlemezek rövidek, vastagok, mély és széles szeptálium alakul ki közöttük. A fogmeder kis mélységű, de viszonylag széles. A fog a foglemez síkjához képest elfordul, kissé tagolt és a fogmederben erősen kiszélesedik. A mediánszeptum viszonylag rövid, a hurok a megcsiszolt példánynál letörött.