Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Zeilleria batilla (GEYER, 1889) (XV tábla 7-9.) 1889 Waldheimia batilla n. sp. - GEYER: p. 23, pl. 3, figs. 16-19. 2003 Zeilleria batilla (GEYER) - VÖRÖS et al.: p. 76, pl. 7, figs. 27-29. Anyag: Tölgyháti-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (3). Méretek: Az ábrázolt töredékes példány (2. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): ­szélesség (mm): —17 vastagság (mm): 8,6 Külső morfológia: Közepes méretű, lekerekített háromszög körvonalú forma. A búb nyílásszöge körülbelül 75°. A szélesség valószínűleg jelentősen kisebb a hosszúságnál, a vas­tagság a szélesség fele. Bikonvex forma, a két teknő körülbelül azonos mértékben, enyhén domború. A legnagyobb szélesség a mellső perem közelében, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, enyhén begörbülő. A pediculáris teknőn eny­hén kiemelkedő csőrélek jelentkeznek, amelyek a hosszúság 1/3-áig követhetők. Az oldal­só komisszura egyenes, enyhén kiemelkedő. A mellső komisszura a példányokon nem vizs­gálható. Mindkét teknő felszíne sima, díszítetlen. Megjegyzések: Az előkerült néhány példány erősen töredékes megtartású, a jellegzetes búb körüli rész alapján azonban jól azonosíthatók a Z. batilla fajjal. Előfordulását korábban nem publikálták Magyarországról, bár a borzavári késő-szinemuri anyagban több példány ismert (VÖRÖS, ex verb.). A Z. batilla-X a Hierlatzbergről írta le GEYER (1889), de a hason­ló fáciesű mészkövekben Schafberg környékén is gyakori (VÖRÖS et al., 2003). A BÖSE & SCHLOSSER (1900) által leírt batillaeformis faj megnyúlt, a mellső pereménél lekerekített, és a pediculáris teknője erősebben domború, mint a brachiális teknő. Elterjedés: A vizsgált faj a szinemuri képződményekből ismert. Eddig az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Schafberg) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse) került elő. Zeilleria choffati (HAAS, H., 1884) (18. ábra; XV tábla 10-13.) 1884 Waldheimia {Zeilleria) Choffati n. sp. - HAAS, H.: p. 61, pl. 4, figs. 20-24. 1889 Waldheimia Choffati HAAS - GEYER: p. 22, pl. 3, figs. 8-13. 1943 Waldheimia mutabilis OPPEL - VÍGH G.: p. 31, pl. 1, figs. 12-14. 1943 Waldheimia choffati HAAS - VÍGH G.: p. 34, pl. 1, fig. 16. 1992 Zeilleria choffati (HAAS) - DULAI: p. 73, pi. 5, fig. 3. 1993a Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 3. 1994 Zeilleria mutabilis (OPPEL) - SIBLÍK in LOBITZER et al.: pl. 1, fig. 9. 1999 Zeilleria choffati (HAAS) - BÖHM et al.: p. 202, pl. 30, fig. 11. non: 1964 Zeilleria choffati (HAAS) - SACCHI VIALLI: p. 17, pi. 2, figs. 9-10. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (3); Tölgyháti-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (2); Póckő, Pisznicei Mészkő (5). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 96. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 18,3

Next

/
Thumbnails
Contents