Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

1909 Terebratula subgregaria n. f. - DAL PIAZ: p. 6, pl. 1, fig. 3. 1964 Lobothyris gregaria (SUESS) - RÁILEANU & IORDAN: p. 15, pl. 6, fig. 33. 1993b Lobothyris ? subgregaria (DAL PIAZ) - DULAI: p. 35, pl. 1, fig. 7. Anyag: Kardosrét, Szesztra-hegy, Kardosréti Mészkő (3); Lókúti-domb, Kardosréti Mészkő (5); Sümeg, Városi-erdő (44); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (1); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (3). Méretek: Az ábrázolt példányok (Sümeg, Városi-erdő és Kardosrét, Szesztra-hegy) méretei a következők: hosszúság (mm): 14,5 17,5 szélesség (mm): 12,0 13,5 vastagság (mm): 6,1 8,0 Külső morfológia: Kis, vagy közepes méretű, ovális körvonalú forma. A szélesség kisebb, mint a hosszúság, a vastagság körülbelül a hosszúság fele. A búb nyílásszöge körülbelül 65°. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél mérhető. A csőr kis méretű, felálló. Az oldalsó komisszura egyenes, a mellső biplikalt. A brachiális teknőn lévő árok és a pediculáris teknőn húzódó két árok a hosszúság feléig követhető. Az árkok mélysége 2-3 mm. A biplikáció a teljes szélesség 2/3 részére terjed ki. A brachiális teknő két kiemelkedésének szélessége kisebb, mint a köztük lévő ároké. A teknők felszíne sima, díszítetlen. Belső morfológia (14. ábra): Foglemezek nincsenek, így nem különül el a búbüreg és a delthyriális üreg. Nyélgallér és mediánszeptum nincs. A fogmeder viszonylag mély, tagolatlan. A fog kis méretű, tagolatlan. A kartámasztó váz keresztmetszetben U-alakú, később egyenes lemezt alkot, majd végül közel függőleges, ívelt lemezt képez. A kartámasztó váz vége letörött. Megjegyzések: A külső morfológia alapján a Rhaetina gregaria fajhoz nagyon hasonló példányokról a sorozatcsiszolatok során kiderült, hogy a belső morfológiájuk Lobothyris-szerű, így a gregaria faj nevet sem indokolt megtartani. DAL PIAZ (1909) a szinemuriból írta le a szintén biplikalt „T". subgregaria fajt, ami azonos lehet a Dunántúli-középhegységből előkerült liász példányokkal. Az ovális, kissé pentagonális körvonalú faj teknői egyformán domborúak. DAL PIAZ (1909) szerint nagyon hasonlítanak ehhez a fajhoz GEYER (1889) és FUCINI (1895) „77". gregaria néven ábrázolt példányai. BÖSE (1898) az ausztriai pliensbachi képződményekből szintén leírt egy biplikalt formát Terebratula schlössen néven. A biplikáció a schlössen esetében markánsabbnak látszik, mint DAL PIAZ (1909) fajánál, ezen kívül a schlössen megnyúltabb körvonalú, és kissé laposabb. A megnyugtató meghatározáshoz és besoroláshoz azonban mindkét anyagból sorozatcsiszolatokat kellene készíteni. A közelmúltban számos ponton végeztünk gyűjtéseket Schafberg környékén (VÖRÖS et al., 2003), ennek ellenére nem került elő biplikalt terebratulida sem a Hierlatzi Mészkőből, sem a pliensbachi képződményekből. Ugyanez mondható el a Hierlatzi Mészkő típuslelőhelyéről, ahol Milos SIBLÍK végzett új gyűjtéseket, de ő sem talált biplikalt formát a hierlatzbergi anyagban (SIBLÍK, 2003b). RÁILEANU & IORDAN (1964) rendszertani leírás és sorozatcsiszolatok nélkül ábrázolta a biplikalt „Lobothyris gregaria"-i, de a generikus besorolás alapján feltételezhető, hogy készültek sorozatcsiszolatok. VÍGH G. in FÜLÖP (1975) a Rhaetina gregaria fajt ismertette Tatáról, VÍGH GY. (1913) pedig a Pilisből. HOFMANN (1884) Terebratula aff'. gregaria fajt említett