Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Elterjedés: A L. pichleri a hettangi és az alsó-szinemuri képződményekre jellemző. Ezt a fajt eddig az Északi Mészkőalpokból (Eibenberg), Görögországból, a Középső-Appenninekből (Umbriai-takaró) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) említették. Liospiriferina sicula (GEMMELLARO, 1874) (XI. tábla 4-7.) 1874 Spiriferina sicula n. sp. - GEMMELLARO: p. 55, pl. 10, fig. 5. ? 1886 Spiriferina sicula GEMMELLARO - ROTHPLETZ: p. 161, pl. 13, figs. 7-8. ? 1891 Spiriferina sicula GEMMELLARO - Di STEFANO: p. 159, pl. 1, figs. 1-3. 1893 Spiriferina obtusa OPPEL - PARONA: p. 23, pl. 1, fig. 12. 1900 Spiriferina cf. angulata OPPEL - BÖSE & SCHLOSSER: p. 199, pl. 18, figs. 20,23,25. ? 1930 Spiriferina sicula GEMMELLARO - DE GREGORIO: p. 44, pi. 13, figs. 22-23. 1992 Liospiriferina sicula (GEMMELLARO) - DULAI: p. 59, pi. 3, fig. 2. 1997 Liospiriferina sicula (GEMMELLARO) - VÖRÖS: p. 105, fig. 19. 2003 Liospiriferina sicula (GEMMELLARO) - VÖRÖS et al.: p. 78, pl. 8, figs. 26-28. non: 1932 Spiriferina sicula GEMMELLARO var. corfiotica n. var. - RENZ: p. 16, pl. 1, figs. 3-4. non: 1932 Spiriferina sicula GEMMELLARO var. Odyssei n. var. - RENZ: p. 19, pl. 1, fig. 1. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (2); Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (8). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 96. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 17,9 szélesség (mm): 20,9 vastagság (mm): 12,0 Külső morfológia: Közepes méretű, lekerekített ötszög körvonalú forma. Az oldalsó peremnél erősen, a mellső peremnél kevésbé lekerekített. A szélesség jóval nagyobb, mint a hoszszúság, a vastagság pedig alig nagyobb, mint a hosszúság fele. A búb nyílásszöge körülbelül 115°. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a búbtól számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A brachiális teknő búbja kis méretű. A közepes méretű csőr begörbülő. A ventrális interarea alacsony, de viszonylag széles. Az oldalsó komisszura kitér a brachiális teknő irányába, az oldalsó komisszúrában lévő hullám csaknem az egész vastagságot átöleli. A mellső komisszura erősen uniplikált, beöblösödésének magassága eléri a vastagság 4/5-ét, a szélessége körülbelül a teljes szélesség felét fogja át. Az árok a pediculáris teknőn a hosszúság feléig vizsgálható, a brachiális teknőn nem jelentkezik. A teknők felszínén gyenge növekedési ráncok láthatók. Megjegyzések: A vizsgált faj nagyon hasonlít a Liospiriferina obtusa-hoz, de a sicula nagyobb méretű, és az oldalsó komisszúrában mutatkozó nagy méretű sinus is jellegzetes elkülönítő bélyeg. A L. sicula példányok általában szárnyszerűen kiszélesednek és a csőrük kevésbé begörbülő. ROTHPLETZ (1886) példányán nem látható a szárnyszerű kiszélesedés, és a pediculáris teknő bemélyedése sem elég nagy és mély, emiatt nem egyértelmű a tárgyalt fajhoz tartozása. Di STEFANO (1891) 3. ábráján gyenge radiális bordázottság látható a mellső perem közelében (az árok kivételével), ami a hazai anyagra nem jellemző. A többi ábrája megfelel a sicula fajnak, bár szokatlanul erősen eltorzult és aszimmetrikus példányokat mutat be. PARONA (1893) obtusa néven leírt példányán (12. d. ábra) a szárnyszerű kiszélesedés a L. sicula fajra utal. BÖSE & SCHLOSSER (1900) angulata-ként leírt brachiopodája a begörbülő csőr, a széles és mély árok, valamint a kiszélesedő körvonal miatt egyértelműen a L. sicula fajhoz tartozónak