Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

élt képez. Az árok mélysége példányonként változó. A teknők felszínén helyenként gyenge növekedési ráncok láthatók. Megjegyzések: VÖRÖS (1997) a Bakony, a Gerecse és a Pilis szinemuri képződményeiből említette a L. angulata hazai előfordulását. Könnyen és jól azonosítható forma, amennyiben következetesen csak a tökéletesen kihegyesedő, nem begörbülő csőrű példányokat soroljuk a fajhoz. A begörbülő csőrű példányok a L. obtusa fajhoz állnak közelebb. Már OPPEL (1861) eredeti leírásában is felmerült a hasonlóság kérdése, és csak a rokonság hangsúlyozásával választotta el külön taxonként a L. obtusa-t. PARONA (1893) példánya a 13. a. és 13. b. ábra alapján megfelelőnek látszik, de a 13. c. ábrán sűrű, és viszonylag erős radiális bordázottság látható, ami nem jellemző az angulata fajra. DAL PIAZ (1907) Spiriferina gibba példánya az egyenesen felálló csőr, és a szulkált mellső komisszura alapján feltehetően besorolható a tárgyalt fajhoz. DARESTE DE LA CHAVANNE (1920) egyetlen rosszul megválasztott nézetet mutatott, ami alapján nem lehet a példányt azonosítani. ORMÓS (1937) szintén egy nem túl informatív nézetet ábrázolt a bakonyi Kék-hegyről, és elmosódott bordázatot említett. Az új változatként (var. baconica) elkülönített példány csőre kissé begörbül, emiatt kétséges a L. angulata fajhoz tartozása. A lelőhely újragyűjtött anyagának folyamatban lévő vizsgálata valószínűleg segíteni fog a baconica változat pontos meghatározásában és besorolásában. VÍGH G. (1943) ábrázolás nélkül írta le az angulata fajt a Gerecséből, és a fiatal egyedeknél gyenge radiális bordázatot említett. FUCINI (1895) egyetlen ábráján hiányzik a csőr, így a példány meghatározhatatlan. A meglévő részek íve alapján nem valószínű, hogy a tárgyalt fajhoz tartozik. BÖSE & SCHLOSSER (1900) példánya a begörbülő csőr, a széles és mély beöblösödés és a szárnyszerűen kiszélesedő körvonal miatt valószínűleg a L. sicula fajhoz tartozik. GEMMELLARO (1874) példányának csőre enyhén behajló, így inkább a L. darwini fajhoz áll közelebb. Ugyanez érvényes VINASSA DE REGNY (1910) munkájára (lásd figs. 15. a., 16. b.). MANCENIDO (1993a) ábrázolás nélkül említette a vizsgált fajt és RENZ (1932) Spiriferina obtusa meghatározását minősítette a L. angulata fajhoz tartozónak. ALMÉRAS & FAÚRÉ (2000) GEMMELLARO (1874) statira és sicula fajait is bevonta a L. angulata szinonimlistájába. VÖRÖS et al. (2003) kis méretű példányokat említenek Schafberg környékéről. Dl STEFANO (1891) és VÍGH GY. (1913) ábrázolás nélkül említette a tárgyalt fajt. Elterjedés: A L. angulata biztosan ismert a szinemuri emeletben, míg a pliensbachi előfordulása kérdéses. A vizsgált fajt eddig a Pireneusokból, az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Schafberg), a Déli-Alpokból (Sospirolo, Piemonte, Gozzano, Trento), Szicíliából (Bellampo, Monte San Giuliano), Algériából, Görögországból (?), valamint a Dunántúliközéphegységből (Bakony, Gerecse, Pilis) írták le. Liospiriferina aradasi (GEMMELLARO, 1878) (VIII. tábla 11-13.) 1878 Spiriferina aradasi n. sp. - GEMMELLARO: p. 411, pl. 31, figs. 34-39. 2003 Liospiriferina aradasi (GEMMELLARO) - VÖRÖS et al.: p. 74, pl. 7, figs. 1-3. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (3); Póckő, Pisznicei Mészkő (1); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (Márkó, 29. réteg) méretei a következők (csak pediculáris teknő): hosszúság (mm): 12,4 szélesség (mm): 10,1 vastagság (mm): 10,3