Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Liospiriferina aequiglobata (UHLIG, 1900) (VIII. tábla 1-3.) 1900 Spiriferina aequiglobata n. sp. - UHLIG: p. 31, pl. 1, fig. 8. ? 1999 Liospiriferina aff. obtusa (OPPEL) - BÖHM et al.: p. 200, pl. 30, fig. 10. Anyag: Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (3); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (4). Méretek: Az ábrázolt példány (Kisgerecse, 3. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 19,2 szélesség (mm): 17,0 vastagság (mm): 13,2 Külső morfológia: Kis-közepes méretű, kerekded körvonalú forma. Az oldalsó és a mellső peremnél erősen lekerekített. A hosszúság kissé nagyobb, mint a szélesség, a vastag­ság a hosszúság 2/3-a. A búb nyílásszöge körülbelül 85°. Bikonvex forma, a két teknő azo­nos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a hosszúság felénél, míg a legnagyobb vastagság a búbtól számított 1/3 hosszúságnál található. A brachiális teknő búbja közepes méretű, erősen begörbülő, és csaknem azonos magasságban van a pediculáris teknő csőré­vel, ami szintén erősen begörbülő. A ventrális interarea nagyon alacsony, alig észrevehető. Az oldalsó komisszura egyenes. A mellső komisszúrán egy enyhén ívelődő beöblösödés ész­lelhető. A teknők felszíne sima, csak a pediculáris teknő mellső pereme közelében látható néhány gyenge növekedési vonal. Megjegyzések: UHLIG (1900) munkájában néhány vékony borda látszik a pediculáris teknő bemélyedésében (8. d. ábra), ami a hazai anyagnál nem tapasztalható. UHLIG példá­nyán sűrű növekedési vonalak is látszanak, ami a magyarországi brachiopodákról teljesen hiányzik. A vöröshídi példányok kissé megnyúltabbak, mint UHLIG (1900) anyaga. Nagyon hasonlít a L. alpina fajhoz, de az utóbbinál a két búb nem egymással szemben helyezkedik el, sokkal jelentősebb magasság különbség van közöttük. Szintén hasonló a L. moriconii, de ott a mellső komisszúrán nem észlelhető beöblösödés (az ábrázolt L. aequiglobata példány töredékes megtartási állapota miatt ez itt sem látható jól). AL. obtusa fajtól könnyen el le­het különíteni, mivel ott sokkal mélyebb és szélesebb bemélyedés alakul ki a pediculáris teknőn, és a búbok sem egymással szemben helyezkednek el. BÖHM et al. (1999) az adneti anyagban elkülönítették a L. aff. obtusa taxont, amely a külső morfológiai tulajdonságok (kerekded körvonal; enyhe bemélyedés a pediculáris teknőn; rövid zárvonal; alacsony, egy­mással csaknem szemben elhelyezkedő búbok) alapján leginkább a L. aequiglobata fajhoz mutat hasonlóságot. Az adneti példánynak azonban sokkal kevésbé görbül be a csőre, mint a magyarországi anyagnál. VÖRÖS et al. (2003) egy kis méretű juvenilis példányt említenek Mondsee környékéről. Elterjedés: A vizsgált faj a szinemuri képződményekben fordul elő. Eddig a Déli-Alpok­ból (Sospirolo), az Északi Mészkőalpokból (Eibenberg, Adnet?) és a Dunántúli-közép­hegységből (Gerecse) ismert az elterjedése. Liospiriferina alpina (OPPEL, 1861) (VIII. tábla 4-6.) 1861 Spiriferina alpina n. sp. - OPPEL: p. 541, pl. 11, fig. 5. 1883 Spiriferina alpina OPPEL - CANAVARI: p. 78, pl. 9, fig. 3. 1884 Spiriferina alpina OPPEL - HAAS, H.: p. 27, pl. 2, figs. 8-10.

Next

/
Thumbnails
Contents