Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

lás nélküli meghatározását. PEVNY (1966), valamint MISÍK et al. (1995) csak a szövegben említették a fajt a Nyugati-Kárpátokból. AGER (1991) Törökországból, GEORGESCU (1993) pedig az Erdélyi-középhegységből, a Keleti-Kárpátokból és Dél-Bánátból írta le. VÖRÖS et al. (2003) Schafberg környékéről említenek egy példányt, amelynek a bordái a magyar anyaggal szemben nem ágaznak el. Mivel sorozatcsiszolatokat nem tudtam készíteni, AGER (1962), VÖRÖS (1997), SIBLÍK (2002) és mások munkáját követve a Gibbirhynchia nemzetségbe sorolom a tárgyalt fajt. Elterjedés: A vizsgált faj a szinemuri és az alsó-pliensbachi képződményekből ismert. Előfordulását eddig ÉNy-Európából (Nagy-Britannia, Németország), a Pireneusokból, Szicíliából (Taormina, Erice), a Déli-Alpokból (Sospirolo, Belluno), az Északi Mészkőalpokból (Schafberg), a Kis-Kárpátokból (?), a Danubikumból (Szvinyica), a Stara Planina területéről, Görögországból, Törökországból (?), Grestenből (?), az Erdélyi-középhegységből (?), a Keleti-Kárpátokból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) jelezték. Gibbirhynchia orsinii (GEMMELLARO, 1874) (VI. tábla 17-19.) 1874 Rhynchonella Orsinii n. sp. - GEMMELLARO: p. 76, pl. 11, fig. 18. ? 1920 Rhynchonella Orsinii GEMMELLARO - DARESTE DE LA CHAVANNE: p. 14, pl. 1, fig. 2. 1969 Gibbirhynchia orsinii (GEMMELLARO) - SUCIC-PROTIC: p. 44, pl. 9, figs. 4-5, pl. 32, fig. 2, pl. 52, fig. 2. 1994 Gibbirhynchia orsinii (GEMMELLARO) - TCHOUMATCHENCO: p. 38, pl. 1, figs. 9-10. 1997 Gibbirhynchia ? orsinii (GEMMELLARO) - VÖRÖS: p. 104, fig. 13. Anyag: Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (3. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 13,2 szélesség (mm): —15 vastagság (mm): 10,4 Külső morfológia: Közepes termetű, kerekded körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 105°. A vizsgált példány részben sérült, de jól látható, hogy a szélesség nagyobb a hosszúságnál, a vastagság pedig a szélesség 2/3-a. Bikonvex forma, a két teknő körülbelül azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél található. A csőr viszonylag kis méretű és erősen begörbülő. Mindkét teknőn gyenge csőrélek láthatók, melyek kis méretű, alig bemélyedő planareákat fognak közre. A planarea felszínét finom kapilláció díszíti. Az oldalsó komisszura egyenes, kissé kiemelkedik a planarea síkjából. A mellső komisszura uniplikált, zegzugos lefutású. A komisszura beöblösödése viszonylag széles, de nem magas, trapéz alakú. Mindkét teknő bordázott (12-13). A bordák háromszög keresztmetszetűek, és nem emelkednek ki erősen a teknők felszínéből. A búbtól egyenesen, elágazás nélkül haladnak a mellső peremig. Megjegyzések: VÖRÖS (1982, 1997) a bakonyi carixi rétegekből említette a vizsgált fajt. A GEMMELLARO (1874) által ábrázolt példánynál nagyobb a bordák száma, mint a magyarországi brachiopodák esetében, de egyébként jól összehasonlítható a két anyag.