Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Anyag: Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (5). Méretek: Az ábrázolt példány (Vöröshídi-kőfejtő, 37. réteg) méretei a következők: Külső morfológia: Kis méretű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 95°. A szélesség nagyobb, mint a hosszúság, míg a vastagság a hosszúság 2/3-a. Bikonvex forma, a pediculáris teknő kissé erősebben dombo­rú, mint a brachiális teknő. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszú­ságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, erősen begörbülő. Csőrélek és planareák nincsenek. Az oldalsó komisszura egyenes. A mellső komisszura szulkált, enyhén hullámos lefutású. A komisszura beöblösödése széles és mély, lekerekített trapéz alakú. Mindkét teknő sima és finoman kapillált, de a mellső perem kö­zelében megjelenik néhány gyenge, nagyon erősen lekerekített borda. Megjegyzések: Ez a ritka faj a vizsgált anyagban alsó-szinemuri rétegekből került elő, míg korábban főleg pliensbachi előfordulásai voltak ismertek (VÖRÖS, 1982,1997). A hazai brachiopodák erősebben lekerekített körvonallal rendelkeznek, mint a ZITTEL (1869) 14. ábráján látható, kissé szögletesebb példány. A bordák a magyar anyagnál elmosódottabbak, mint az idézett irodalomban. Hasonlít a P. pisoides és a P. inversa fajokhoz, de ez utóbbiak kerekded körvonalúak, míg a P. retroplicata lekerekített háromszög körvonallal rendelkezik. A bordázat jellegében szintén elkülönülnek egymástól (a pisoides teljesen sima, az inversa pedig több és vékonyabb bordával rendelkezik). CANAVARI (1880) munkájában csak leírás olvasható a fajról. RENZ (1932) ábrázolás nélküli Rhynchonella retroplicata példányát MANCENIDO (1993a) a Pisirhynchia ex. gr. inversa fajhoz sorolta. ALMÉRAS (1964) és SULSER (1993) feltételesen a Maxillirhynchia nemzetségbe helyezte a tárgyalt fajt. Csiszolásra alkal­mas példány hiányában VÖRÖS (1997) és SIBLÍK (2003a) besorolását követve, a Pisirhynchia nemzetségbe helyezem a vizsgált taxont. Elterjedés: A P retroplicata fajt a szinemuriból és a pliensbachiból ismerjük. Előfordu­lását eddig a Középső-Appenninekből (Umbriai-takaró), a Déli-Alpokból (Trento-plat­form), az Északi Mészkőalpokból (Adnet) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Ge­recse) jelezték. HEMITHIRIDOIDEA főcsalád RZHONSNITSKAIA, 1956 TETRARHYNCHIIDAE család AGER, 1965 GIBBIRHYNCHIINAE alcsalád MANCENIDO & OWEN, 2002 GIBBIRHYNCHIA nemzetség BUCKMAN, 1918 Gibbirhynchia curviceps (QUENSTEDT, 1852) (VI. tábla 14-16.) 1871 Terebratula curviceps QUENSTEDT - QUENSTEDT: p. 57, pl. 37, fig. 118. 1886 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - Di STEFANO: p. 59, pl. 2, figs. 25-29. 1891 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - Di STEFANO: p. 184, pi. 2, fig. 2. 1905 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - RAU: p. 18, pi. 22, figs. 14-17. 1907 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - DAL PIAZ: p. 23, pi. 2, figs. 1-3. 1909 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - TRAUTH: p. 57, pl. 1, fig. 4. ? 1910 Rhynchonella curviceps QUENSTEDT - VINASSA DE REGNY: p. 190, pi. 7, fig. 19. hosszúság (mm): szélesség (mm): vastagság (mm): 6,4 7,2 4,1

Next

/
Thumbnails
Contents