Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

az egyenes homlokperem, a laposabb teknők és a kevesebb borda alapján elkülönítette a„R". retusifrons danubica változatot. VÖRÖS (1997) a szinemuriból (Bakony, Gerecse, Tata, Pilis) és a pliensbachiból (Tata) egyaránt említette a vizsgált fajt. Tatáról már korábban ismert volt mind KOCH (1909), mind VÍGH G. in FÜLÖP (1975) munkájából. VÍGH G. (1943) cartieriformis faja minden bizonnyal összevonható a vizsgált taxonnal. Elterjedés: A C. retusifrons a hettangi emelettől a pliensbachi emeletig fordul elő. A vizsgált fajt eddig Németországból, az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Steinplatte, Schafberg, Adnet?), Szicíliából (Trapani), a Nyugati-Kárpátokból, Görögországból (?), va­lamint a Dunántúli-középhegységből (Gerecse, Bakony, Tata, Pilis) írták le. NORELLOIDEA főcsalád AGER, 1959 NORELLIDAE család AGER, 1959 NORELLINAE alcsalád AGER, 1959 PISIRHYNCHIA nemzetség BUCKMAN, 1918 Pisirhynchia pisoides (ZITTEL, 1869) (8. ábra; I. tábla 12-14.) 1869 Rhynchonella pisoides n. sp. - ZITTEL: p. 129, pl. 14, figs. 15-16. 1910 Rhynchonella pisoides ZITTEL - PRINCIPI: p. 84, pl. 3, figs. 13-14. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (1); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (17). Méretek: Az ábrázolt példány (Vöröshídi-kőfejtő, 29. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 6,6 szélesség (mm): 6,2 vastagság (mm): 4,3 Külső morfológia: Kis méretű, lekerekített ötszög körvonalú forma. Az oldalsó pere­meknél erősen, a mellső peremnél kevésbé lekerekített. A hosszúság alig nagyobb a szé­lességnél, a vastagság a hosszúság 2/3-a. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. Bikonvex for­ma, a pediculáris teknő kissé erősebben domború, mint a brachiális teknő. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a búb­tól számított 1/3 hosszúságnál található. A csőr kis méretű, enyhén felálló. Csőrélek és planareák nincsenek. Az oldalsó komisszura egyenes, a mellső komisszura szulkált. A komisszura beöblösödése nagyon széles, és viszonylag mély. Mindkét teknő felszíne sima, díszítetlen. Belső morfológia (8. ábra): A foglemezek nem párhuzamosak, hanem enyhén konver­gensek; a delthyriális üreg trapéz alakú. A búbüregek lekerekítettek és keskenyek. Nyélgal­lér és mediánszeptum nincs. A fogmedrek viszonylag szélesek és mélyek. A fogak kis mére­tűek, tagolatlanok. A zárlemezek ferdék, nem érnek össze. A krura rövid, egymással csak­nem párhuzamos, viszonylag magas lemezekből áll (arcuiform? típusú). Megjegyzéseié A Pisirhynchia nemzetséget AGER et al. (1972) a hettangi és a pliensbachi emeletek között jelezték, és bizonytalan ősként a Norella-X jelölték meg. A revideált „Treatise" már csak a szinemuri és a pliensbachi emeletet említi. A kis termetű faj viszony­lag nagy számban került elő a Vöröshídi-kőfejtő alsó-szinemuri rétegeiből. Korábban főleg a pliensbachi képződményekből volt ismert, VÖRÖS (1982,1997) a bakonyi carixi és doméri rétegekből egyaránt említette. ZITTEL (1869) 16. c. ábráján 3 rövid borda látható a mellső komisszura beöblösödésében, a magyarországi példányok ezzel szemben teljesen simák.

Next

/
Thumbnails
Contents