Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Megjegyzések: VÖRÖS (1997) a Bakony, a Gerecse és a Pilis szinemuri kőzeteiből emlí­tette a C. fraasi-t. ORMÓS (1937) ábrázolás nélkül ismertette a fajt a Kék-hegyről, VÍGH GY. (1913) pedig a Pilisből. VÖRÖS et al. (2003) említik a Schafberg környékéről is. Tisztázásra vár az ORMÓS (1937) által leírt, fraasi fajhoz hasonlóparvicostata helyzete. CANAVARI (1883) 4.C. ábráján a csőrélek nem látszanak, vagy nagyon lekerekítettek, de egy kis méretű, eny­hén bemélyedő planarea megfigyelhető. DAL PIAZ (1907) afraasi faj mellett ábrázolt egy új változatot is (var. paucicostata), amely keskenyebb, és kevesebb bordával rendelkezik, mint a tipikus fraasi. DARESTE DE LA CHAVANNE (1920) példányának körvonala OPPEL (1861) szubpentagonális körvonalú ábrájával szemben inkább háromszög alakú (7.e. ábra). A ma­gyarországi brachiopodák mellső nézetben nem olyan szögletesek, mint OPPEL (1861) 3.b. ábrája, vagy ZITTEL (1869) példánya. A márkói anyag kevéssé uniplikált, és kissé laposabb, mint az irodalomból ismert példányok. A bordák elágazását említette a fajjal kapcsolatban GEYER (1889) és SIBLÍK (1993b), viszont a gyenge posterior bordák egyetlen anterior bor­dává egyesülése csak a Hierlatzberg anyagánál fordult elő. SIBLÍK (1993a,b, 1994 in LOBITZER et al.) a belső morfológiai tulajdonságok ismeretének hiánya miatt nem foglalt állást a generikus besorolást illetően. BÖHM et al. (1999) társszerzőjeként azonban a Prionorhynchia nemzetséghez sorolta a vizsgált fajt, és azonosnak tekintette a fraasi-t és a polyptycha-t. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Lókúti-dombról származó P. polyptycha met­szetek (DULAI, 1992) különböznek az adneti példányok belső morfológiai tulajdonságaitól (hosszabb mediánszeptum, hiányzó denticula). Ezt az összevonást nem követem ebben a munkában, mivel a bordázat, a csőrélek, a planareák és a plikáció jellegében lévő eltérések alapján afraasi és a polyptycha fajokat elkülöníthetőnek, sőt külön nemzetségbe tartozónak tartom. VÖRÖS (1997) feltételesen szintén a Cuneirhynchia-hoz sorolta a vizsgált fajt. Elterjedés: A C. fraasi a szinemuri és a pliensbachi képződményekben fordul elő. Eddig az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Adnet, Steinplatte, Schafberg), a Középső-Appenni­nekből (Umbriai-takaró), a Déli-Alpokból (Sospirolo), Algériából és a Dunántúli-közép­hegységből (Bakony, Gerecse, Pilis) ismert. Cuneirhynchia latesinuosa (TRAUTH, 1909) (7. ábra; VI. tábla 7-10.) 1909 Rhynchonella variabilis SCHLOTHEIM var. latesinuosa n. var. - TRAUTH: p. 59, pl. 1, figs. 6-8. 1970 Cuneirhynchia latesinuosa (TRAUTH) - GAETANI: p. 383, pl. 30, fig. 1. Anyag: Sümeg, Városi-erdő (9). Méretek: Az ábrázolt példány méretei a következők: hosszúság (mm): 7,9 szélesség (mm): 8,0 vastagság (mm): 5,1 Külső morfológia: Kis méretű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A szélesség és a hosszúság azonos, míg a vastagság az előző két értéknek a 2/3­a. Bikonvex forma, a brachiális teknő kissé erősebben domború, mint a pediculáris teknő. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, enyhén felálló. Csőrélek és planareák nincsenek. Az oldalsó komisszura egyenes. A mellső komisszura egyenes, zegzu-

Next

/
Thumbnails
Contents