Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

DiMERELLOIDEA fŐCSalád BUCKMAN, 1918 DIMERELLIDAE család BUCKMAN, 1918 RHYNCHONELLININAE alcsalád AGER, 1959 RHYNCHONELLINA nemzetség GEMMELLARO, 1871 Rhynchonellina suessi GEMMELLARO, 1871 (I. tábla 1-2.) 1871 Rhynchonellina Suessi n. sp. - GEMMELLARO: p. 31, pl. 5, figs. 1-7. 1894 Rhynchonellina Suessi GEMMELLARO - BÖSE: p. 59, pl. 7, figs. 27-29. 1938 Rhynchonellina cf. suessi GEMMELLARO - DUBAR: p. 45, pi. 2, figs. 7-8, 10, 15. 1974 Rhynchonellina suessi GEMMELLARO - CICARDI & GAETANI: p. 359, pi. 29, pi. 30, pi. 31, figs. 1-3. 1992 Rhynchonellina suessi GEMMELLARO - DULAI: p. 42, pl. 1, fig. 1. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: A vizsgált példány (Lókút, 2. réteg) méretei a következők (csak pediculáris teknő): hosszúság (mm): 19,2 szélesség (mm): 20,2 vastagság (mm): 10,2 Külső morfológia: Közepes méretű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél enyhén lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. A szélesség és a hosszúság csaknem azonos, míg a vastagság (a brachiális teknő nélkül) az előző két értéknek a fele. A pediculáris teknő konvex, erősen domború. A legnagyobb szélesség a mellső perem közelében mérhető. A csőr viszonylag nagy méretű, erősen begörbülő. Az oldalsó komisszura egyenes, a mellső komisszura lefutása valószínűleg egyenes. A teknő felszínén gyenge növekedési ráncok láthatók, helyenként enyhe kapilláció figyelhető meg. Megjegyzések: A Rhynchonellina nemzetséget GEMMELLARO (1871) írta le Szicíliából, típusfaja az itt tárgyalt R. suessi. Egy évszázaddal később CICARDI & GAETANI (1974) foglalkozott részletesen a csoporttal. GEMMELLARO eredeti nézetével szemben ma már elkülönítve kezelik a bordázott fajokat és a Sulcirostra nemzetséghez sorolják őket. A revideált „Treatise" a Rhynchonellina nemzetséggel azonosnak tekinti a DE GREGORIO (1930) által leírt Terebratulopsis-t. AGER et al. (1972) ismertették a Rhynchonellina feltételezett rokonsági kapcsolatait, és a nóri emelettől a pliensbachi emeletig jelezték a nemzetség előfordulását. GEMMELLARO (1871) monográfiájában a lemérte, suessi példányok 2,5-5 cm hosszúságúak, vagyis jelentősen nagyobbak a lókúti anyagnál. BÖSE (1894) nem közölt laterális nézetet, a többi ábra azonban jól egyezik a hazai példánnyal. DUBAR (1938) ábrái közül különösen a 2. tábla 7. kép mutat nagy hasonlóságot a magyarországi brachiopodával. CICARDI & GAETANI (1974) két alfajt különített el (R. suessi suessi és R. suessi orobica), melyek közül az utóbbi hasonlít jobban a vizsgált anyaghoz. Az egyetlen példány és annak töredékes, viszonylag rossz megtartási állapota azonban nem tesz lehetővé ilyen szintű meghatározást. A BÖCKH (1874) által leírt ,Jthynchonella" hofrnanni-tó\ jól elkülöníthető a vizsgált faj. Ott a két teknő a fiatal egyedeknél enyhén bordázott, míg a tárgyalt faj felszíne teljesen sima. Kifejlett állapotban a R. hofmanni nagy méretű és ötszögletes körvonalú, a pediculáris teknőjén hosszan elnyúló, feltűnő izombenyomat látható. A vizsgált fajt leírás nélkül említi az olaszországi Gran Sasso lelőhely doméri rétegeiből TADDEI RUGGIERO (1997), a Pilis-hegységből pedig VÖRÖS (1997).