Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)
Rendszertani leírások
nélkül említette a fajt a Bakonyból. Leírása szerint példányainak erősebben begörbül a csőre, mint UHLIG (1879) ábráin, és a komisszura teljesen egyenes. VÍGH G. (1943, pl. 1, figs. 6-7.) folyamatos átmenetet tételez fel a Z. venusta és a Z. stapia fajok között. Itt az általa átmenetinek vélt formákat is a venusta fajhoz sorolom, de a végső választ a Hierlatzi Mészkő brachiopodáinak folyamatban lévő vizsgálata fogja megadni. VÖRÖS et al. (2003) néhány nagy méretű példányt találtak a Schafberg környékén előbukkanó Hierlatzi Mészkövekben. Elterjedés: A Z. venusta a szinemuri emeletben fordul elő. Képviselőit eddig Grestenben, az Északi Mészkőalpokban (Hierlatz, Schafberg), a Déli-Alpokban (Sospirolo, Belluno), az Északi-Appenninekben (Monte Pisano) és a Dunántúli-középhegységben (Bakony, Gerecse) találták meg. Zeilleria aff. venusta (UHLIG, 1879) (22. ábra; XVII. tábla 8-10.) 1992 Zeilleria aff. venusta (UHLIG) - DULAI: p. 74, pl. 5, fig. 4. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (12). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 35. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 19,7 szélesség (mm): 18,2 vastagság (mm): 12,5 Külső morfológia: Közepes vagy nagy méretű, kerekded körvonalú forma. A mellső peremnél egyenes éllel határolt. A búb nyílásszöge körülbelül 105°. A szélesség csaknem azonos a hosszúsággal, a vastagság a hosszúság 2/3-a. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben, erősen domború. A legnagyobb szélesség a hosszúság felénél, a legnagyobb vastagság a búbtól számított 1/3 hosszúságnál található. A csőr közepes méretű, felálló. A pediculáris teknőn határozott csőrélek jelentkeznek, amelyek csaknem a mellső peremig követhetők. A brachiális teknőn is jelentkezik egy kevésbé határozott csőréi. Az oldalsó komisszura a két csőréi között középen halad, a búb közelében kissé a brachiális teknő felé hajlik. A mellső komisszura egyenes. Az oldalsó és a mellső komisszura egyaránt kiemelkedő élt képez. A teknők közel 120°-os szöget zárnak be egymással, ami doboz-szerű formát kölcsönöz a példányoknak. A teknők felszínén helyenként gyenge növekedési ráncok láthatók. Belső morfológia (22. ábra): A foglemezek konvergensek, így a delthyriális üreg trapéz keresztmetszetű. A búbüreg nagy méretű, enyhén szögletes félkör körvonalú. Nyélgallér nincs. A zárlemezek keskenyek és rövidek, köztük kis mélységű szeptálium alakul ki. A fogmeder kis méretű. A fog a foglemez síkjába esik, enyhén tagolt, oldalán fogacska nincs. A mediánszeptum rövid, a teljes hosszúság 1/4-éig tart. A hurok leszálló ágának két szárát egy vékony lemez köti össze. A leszálló ág vége és a felszálló ág letörött. Megjegyzések: A doboz-szerű külső és a komisszura kiugró jellege egyértelműen mutatja a vizsgált forma közeli rokonságát a Z. venusta fajjal. A kerekded körvonal azonban határozottan megkülönbözteti tőle. A nagy méretű planareák szinte a mellső peremig tartanak, ami szintén eltér a tipikus venusta megjelenésétől. A planarea homorú, a komisszura kiemelkedik belőle. Egy aberráns példány megnyúlt háromszög körvonalú.
