Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Gerecse-hegység

Liospiriferina alpina (OPPEL) Lobothyris sp. Zeilleria mutabilis (OPPEL) Zeilleria perforata (PIETTE) Phymatothyris sp. Ezeken kívül, a triász/jura határ fölötti 3 méter vastag rétegsor törmelékéből a következő taxonok kerültek elő: A begyűjtött példányok száma az előzetes várakozásokhoz képest eléggé csekély volt, annak ellenére, hogy az erodálódott kőzetfelszíneken gyakoriak a brachiopoda metszetek, és a rekultiváció során viszonylag nagy mennyiségű kőzetanyag vizsgálatára nyílt lehetőség. A gyenge megtartást mutatja, hogy a példányoknak csak az 1/3 részét lehetett meghatároz­ni. A diverzitás viszonylag magas, az előkerült fajok mindegyike csak 1-2 példányban is­mert. A faunagazdagság különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a triász végi töme­ges kihalást követő faunaújjáéledés egyik korai bizonyítékáról van szó. A tatai Kálvária-domb faunájának taxonómiai összetétele Ezen a lelőhelyen a brachiopodák 60%-a rhynchonellida, 30%-a terebratulida és 10%-a spiriferinida (44. ábra). A kis példányszámú fauna mindössze 20 példányból áll, amely azonban 9 nemzetséget képvisel, tehát a diverzitás nagy. A gyakoribb nemzetségek közé tartozik a Caicirhynchia (20%), a Cuneirhynchia (20%), a Cirpa (15%) és a Zeilleria (15%), míg a többi nemzetség 5-10%-ban fordul elő (Salgirella, Liospiriferina, Lobothyris, Phymatothyris, Bakonyithyris) (45. ábra). A tatai Kálvária-domb faunájának kora A Kálvária-domb alsó-liász rétegsorából már GÉCZY in FÜLÖP (1975) jelezte, hogy a késő-hettangi és szinemuri ammoniteszek mellett nem kizárt a középső-hettangi formák je­lenléte sem. Az 1997-es rekultivációhoz kapcsolódva PÁLFY (1997) végzett gyűjtést az onkoidos pad faunájából, és kéziratos jelentésében a rossz megtartású fauna alapján meg­állapította az Alsatites és a Paracaloceras? nemzetségek együttes előfordulását. Ez az alpi Megastoma Zóna felső részére és a Marmorea Zóna alsó részére jellemző, tehát az üledék­képződés a középső-hettangi során, vagy legkésőbb a késő-hettangiban elkezdődött a Kál­vária-domb területén. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az onkoidos padból gyűjtött brachiopoda fauna jelenleg az egyetlen Magyarországon, amely ammoniteszekkel igazoltan hettangi korú, hiszen a ba­konyi Kardosréti Mészkőből még soha nem került elő ammonitesz. (A csővári Várhegy rossz megtartású hettangi faunája jelenleg vizsgálat alatt van, ahol szintén ammoniteszek igazolják a hettangi kort). Salgirella cf. albenii (OPPEL) Caicirhynchia plicatissima (QUENSTEDT) Cuneirhynchia cartieri (OPPEL) Liospiriferina alpina juv. (OPPEL) Zeilleria perforata (PIETTE) Bakonyithyris sp. 1 1 2 1 I 1

Next

/
Thumbnails
Contents