Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)
Faunafejlődés
A Gerecsében a Tölgyháti-kőfejtőben 10 taxon (9 faj), míg a póekői lelőhelyen 18 taxon (15 faj) került elő. Korukat feltételesen alsó-szinemurinak tekintem, de elvileg itt sem zárható ki teljesen a felső-hettangi jelenléte a legalsó rétegekben. Hasonló a helyzet a kisgerecsei lelőhelyen, ahol 25 taxon (21 faj) vált ismertté. A Vöröshídi-kőfejtő vékonyan rétegzett felső szakaszából a Semicostatum Zónát jelző ammoniteszek kerültek elő, míg az alsó, vastag pados rétegsor feltételesen a Bucklandi Zónába sorolható. Itt a brachiopodák elterjedése alapján 13 taxon jelenléte rögzíthető a Bucklandi (?) Zónában és 19 taxon a Semicostatum Zónában. Ha összegezzük a kora-szinemuri lelőhelyek faunáját, akkor a következő eredményeket kapjuk. A vizsgált lelőhelyeken összesen 64 brachiopoda faj fordul elő az alsó-szinemuri rétegekben, melyek közül 27 rhynchonellida, 16 spiriferinida és 21 terebratulida. (A néhány lelőhelyen előforduló athyrididákat nem sikerült fajra meghatározni). A márkói Som-hegy rétegsorának felső részéből, az Obtusum Zónából előkerült taxonokkal kiegészíthető a VÖRÖS (1997) táblázatában szereplő késő-szinemuri fajok listája is (ezekben a rétegekben 3 rhynchonellida, 4 spiriferinida és 1 terebratulida faj fordult elő, amelyek eddig ismeretlenekvoltak a Dunántúli-középhegység késő-szinemuri faunájában). Ezeket is figyelembe véve jelenleg összesen 74 fajt ismerünk a késő-szinemuriból (31 rhynchonellida, 13 spiriferinida, 30 terebratulida). Az így kapott számadatok alapján újra megrajzolható a Dunántúli-középhegység kora-liász brachiopodáinak diverzitás grafikonja (46. ábra). Ebből jól látható, hogy a triász végi kihalás után a brachiopoda fauna diverzitása nem olyan egyenletesen és fokozatosan növekedett a pliensbachi emeletig, mint azt a korábbi adatok jelezték. Már a hettangiban viszonylag sok faj jelent meg, a kora-szinemuri során pedig kifejezetten változatos brachiopoda fauna élt a területen, aminek a fajszáma alig marad el a késő-szinemuri fajszámtól. Bár meg kell jegyezni, hogy néhány kulcsfontosságú késő-szinemuri lelőhely begyűjtése és feldolgozása még folyamatban van (Úrkút, Csárda-hegy; Porva, Kék-hegy; gerecsei Hierlatzi Mészkő lelőhelyek), így várhatóan a késő-szinemuri fajszám is növekedni fog a közeljövőben. Ha összevetjük a VÖRÖS (1997) táblázatában szereplő 84 szinemuri brachiopoda fajt a most feldolgozott kora-szinemuri lelőhelyek faunalistáival, akkor 16 fajjal tudjuk kiegészíteni az eddig ismert listát, így jelenleg összesen 100 brachiopoda fajt ismerünk a Dunántúliközéphegység szinemuri rétegeiből. Talán nem túl nagy merészség előrevetíteni, hogy a fent említett késő-szinemuri faunák feldolgozása után a szinemuri brachiopoda fajok száma még növekedni fog, így feltehetően gazdagabb lesz a magyarországi szinemuri brachiopoda fauna, mint a gyakorlatilag már teljesen feldolgozott pliensbachi (101 faj, VÖRÖS, 1982b). késő-szinemuri 74 31 13 30 kora-szinemuri hettangi 64 27 16 21 kora-szinemuri hettangi 14 a Y 7 a bed 46. ábra: A brachiopodák diverzitás változása a Dunántúli-középhegység alsó-liász rétegeiben, a - Összes faj; b - Rhynchonellida; c - Spiriferinida; d - Terebratulida Fig. 46. Temporal changes in brachiopod diversity in the Transdanubian Central Range during the early Jurassic, a - all species; b - rhynchonellids; c - spiriferinids; d - terebratulids.
