Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Gerecse-hegység

Sulcifentes sp. Agassiceras sp. 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 I 1 I 1 Arietitidae gen. et sp. indet. 40. réteg: 45. réteg: 48. réteg: Arnioceras sp. Phylloceras sp. Phylloceras sp. Sulciferites sp. Arnioceras sp. Arnioceras sp. Phylloceras sp. Lytoceras sp. Arnioceras sp. Phylloceras sp. Arnioceras sp. 51. réteg: 56. réteg: 57. réteg: 63.réteg: A 39. réteg anyaga és a fölötte előforduló ammoniteszek az alsó-szinemuri középső részét jelzik (Semicostatum Zóna) (PÁLFY, szóbeli közlés). A törmelékből előkerült egy Adnethiceras sp. példány, ami kőzetanyaga alapján az alsó, vastag pados rétegekből származik. Az Adnethiceras nemzetség a hettangi emeletben még nem jelent meg, ami arra utalhat, hogy a vastag pados liász összlet is az alsó-szinemuri során rakódhatott le (Bucklandi Zóna?). A brachiopodák elterjedésében jelentős változás következik be az alsó, vastag pados és a felső, vékony réteges sorozat határánál (4L ábra). Számos faj csak a jura rétegsor alsó részén (főleg a 2. és a 3. rétegben) fordul elő (Gibbirhynchia orsinii, Rhapidothyris beyrichi, Caicirhynchia zugmayeri, Caicirhynchia fascicostata, Lobothyris ? cf. subgregaria, Zeilleria mutabilis, Dispiriferina segregata, Cuneirhynchia cartieri). A Liospiriferina alpina és a Caicirhynchia plicatissima szintén gyakori az alsó rétegekben, de ezek a rétegsor felső részén is sok rétegben előfordulnak. A Koninckodonta sp. a rétegsor alsó és középső részén fordul elő néhány példányban. A „Rhynchonella" triquetra átmeneti helyzetben van, hiszen csak a litológiai változás környékén található meg a vastag pados összlet tetején és a vékony réteges sorozat alsó részén. A Liospiriferina moriconii és a Phymatothyris aff. cerasulum a vékonyan rétegzett szelvényszakaszra jellemző, csakúgy, mint a Linguithyris aspasia, amely néhány rétegben igen nagy számban fordul elő. A rétegsor felső részére jellemző taxonok között vannak olyanok, amelyek jól ismertek más szinemuri rétegsorokból is (Liospiriferina obtusa, Prionorhynchia greppini, Antiptychina rothpletzi, Zeilleria alpina). Ugyanakkor számos olyan faj is előkerült innen (alsó-szinemuri, Semicostatom Zóna), amit korábban a Bakonyban (VÖRÖS, 1982b) csak a pliensbachi rétegekből ismertünk (Apringia paolii, Pisirhynchia retroplicata, Pisirhynchia pisoides, Rhapidothyris ovimontana, Bakonyithyris pedemontana). A Vöröshídi-kőfejtő anyagának tafonómiai elemzése Az izolált teknők aránya Az izolált teknők aránya jelentős változásokat mutat a vizsgált rétegsor mentén (42a. ábra). A vastag pados összlet alsó részén egyenletes, 50%-os értékeket találunk. Felfelé haladva, kisebb ingadozások után, a vastag pados sorozat felső részén egyre növekvő szétesettség tapasztalható, és a 13-14. rétegben az izolált teknők aránya eléri a 100%-ot. A