Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Gerecse-hegység

23. ábra: A vizsgált gerecsei lelőhelyek földrajzi helyzete. Fig. 23. Sketch map showing the location of the studied localities in the Gerecse Mts. 13 - Lábatlan, Tölgyháti-kőfejtő (Tölgyhát Quarry); 14 - Lábatlan, Póckő; 15 - Tardos, Kisgerecse; 16 - Tardos, Vöröshídi-kőfejtő (Vöröshíd Quarry); 17 - Tata, Kálvária-domb (Kálvária Hill). mint Nyugati-Gerecsére. A két terület közötti határ nagyjából egybeesik a Süttő és Tardos községek között húzódó műúttal, illetve a Malom-völggyel. A Nyugati-Gerecse jura üledékei egy kiemelt helyzetben lévő hátsághoz kapcsolódtak, míg a Keleti-Gerecse medence fáciesű üledékekkel jellemezhető a jura során („Teke horst" és „Pisznice basin" VÖRÖS & GALÁCZ (1998) munkájában). A vizsgált területen kora-jura brachiopodákat eddig szinte kizárólag a Nyugati-Gerecséből publikáltak, főleg a rendkívül gazdag Hierlatzi-típusú mészkövekből, valamint a hátságtól nyugatra fekvő tatai Kálvária-dombról (lásd a kutatástörténeti fejezetben). A Keleti-Gerecse kora-jura brachiopoda faunája eddig szinte teljesen ismeretlen volt. A jelen munka során a terület négy lelőhelyéről ismertetem a felső-triász kőzetekre üledékhézaggal települő legidősebb jura képződmény, a Pisznicei Mészkő bázisrétegeinek brachiopoda-faunáját (23. ábra).