Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Lelőhelyek és faunák - Bakony hegység - A Kardosréti Mészkő lelőhelyei

bentosz életmódot folytató szervezetek számára. Ez különösen érvényes a brachiopodákra, amelyek nehezen találtak letelepedésre alkalmas, stabil szilárd aljzatot. A tafonómiai adatok azt mutatják, hogy a Dachsteini Mészkőre jellemző egységes kőzettani megjelenés és a nagy távolságokon keresztül követhető ciklusos rétegek keletkezése a Kardosréti Mészkő lerakódása idején már nem érvényesült. A faunában mutatkozó kisebb eltérések is arra utalnak, hogy a képződmény enyhén differenciált aljzaton, különböző energiájú környezetekben rakódott le (5. ábra). Sekélyebb vízi, nagy energiájú környezet tételezhető fel a Kőris-hegyen, az Eperkés-hegyen, az Alsó-hajag-Papod területen és a Tűzköves-hegyen, ahol jellemzőek a nagyméretű onkoidok és a gazdag Gastropoda együttesek (kivéve az Alsó-hajag-Papod területet, ahol ritkák az ősmaradványok, így a csigák is; a Papodalja területén került elő a Scaevola cf. busambrensis GEMMELLARO faj, melyet SZABÓ J. határozott meg). A kőzet mátrixa ezeken a helyeken uralkodóan mikrites, de van néhány pátitos réteg is. A brachiopoda fauna diverzitása kicsi (az Eperkés-hegyen talált fauna alacsony diverzitása feltehetően a kis példányszámmal is kapcsolatban van). Az izolált brachiopoda teknők aránya közepes, ami viszonylag erős vízmozgásra utal. A brachiopoda teknők átlagos mérete nagy (az Eperkés-hegyre ez nem igaz). A héjak pátitos kitöltése ezeken a lelőhelyeken a leggyakoribb. A két utóbbi jellemző szintén erősebb vízmozgásra utal, amely elszállította a kis méretű példányokat és részben a finom mésziszapot is. Mélyebb és védettebb környezet valószínűsíthető a többi lelőhelyen, ahol az onkoidok mérete kicsi vagy közepes. A Cuha-völgyben gyűjtött anyag különösen nyugodt környezetre utal, mivel az izolált teknők aránya itt a legalacsonyabb. Borzaváron és a Szesztra-hegyen az izolált teknők közepes aránya és a kisebb átlagméret valószínűleg arra utal, hogy az anyag egy része a közeli Kőris-hegy és/vagy Eperkés-hegy irányából, a magasabb területekről halmozódott át. A taxonszám a Szesztra-hegyen a legmagasabb, ami részben szintén az áthalmozódásnak köszönhető. A héjak közötti pátitos kitöltés aránya kicsi, ami összhangban van a feltételezett alacsonyabb vízenergiával és a lassabb üledékképződéssel. Egy mérsékelten mozgatott környezet rajzolódik ki a Kávás-hegyen és a lókúti-dombi szelvény alsó részében. A mészkő onkoidos, de az onkoidok kis méretűek. A Kávás-hegyen a brachiopodák onkoidos mészkőben fordulnak elő. A taxonszám és az átlagméret közepes, míg az izolált teknők aránya nagyon alacsony. Ez arra utal, hogy egy áthalmozódás nélküli, többé-kevésbé autochton brachiopoda együttesről van szó. A Lókúti-dombon azonban az onkoidos mészkő fölött egy átülepített ooidos mészkő települ, amelyben a brachiopodák átlagmérete nagyon kicsi, az izolált teknők aránya viszont nagyon magas. Az ooidok magjában lévő pelletek jelentős környezetváltozást jeleznek, hiszen a pelletek a nyugodt, kis energiájú környezetekre jellemzőek, míg az ooidok erősen mozgatott vízben keletkeznek. Az onkoidok ritkák és kisméretűek a márkói Som-hegyen, ahol a taxonszám alacsony, az izolált teknők aránya nagyon magas, és a pátitos kitöltődés jelentéktelen. Ezek a tulajdonságok egy átmeneti lejtő környezetre utalnak. A valószínűsíthető kiemelt területek és kis „medencék" elrendeződése nagyon hasonlít ahhoz a hátság-medence mintához, ami később már sokkal határozottabban kimutatható a Bakony-hegységben a pliensbachi során (VÖRÖS, 1992). Ez arra utal, hogy a karbonátos platform tektonikus feldarabolódása már a hettangi emeletben elkezdődött a Bakonyban. A magasságkülönbség a kiemeltebb és a mélyebb területek között jóval kisebb volt, mint a jura későbbi időszakaiban, mert a gyors üledékképződés még majdnem lépést tudott tartani az aljzat tektonikailag meghatározott, differenciált süllyedésével.