Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Irodalom

implications. - Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 28 (1-2): 85-100. GALÁCZ, A - VÖRÖS, A. (1972): A bakony-hegységi jura fejlődéstörténeti vázlata a főbb üledékföldtani jelenségek kiértékelése alapján. (Jurassic history of the Bakony Mountains and interpretation of the principal lithological phenomena). - Földt. Közi. 102 (2): 122-135. GALÁCZ, A.- VÖRÖS, A. (1989): Jurassic sedimentary formations in Transdanubia. - in: Excursion Guidebook, 10. IAS Regional Meeting, Budapest: pp. 125-188. GÉCZY, B. (1970): Pliensbachi Ammonites-zónák a Bakony-hegységben. - Földt. Közi. 100 (3): 248-258. GÉCZY, B. (1971): Ammonite faunae from the Lower Jurassic standard profile at Lókút, Bakony Mountains, Hungary. - Ann. Univ. Sei. Budapest, Sect. Geol. 15: 47-76. GÉCZY, B. (1972): Szinemuri Ammonites zónák a Bakony-hegységben. - Földt. Közi. 102: 1-11. GÉCZY, B. (1973): The Lower Jurassic Ammonite faunas of the Southern Bakony (Transdanubia, Hungary). - Ann. Univ. Sei. Budapest, Sect. Geol. 17: 181-190. GÉCZY, B. in FÜLÖP, J. (1975): Tatai alsóliász ammoniteszek. - Geol. Hung. Ser. Geol. 16: 28-30. GÉCZY, B. (1976): Les Ammonitines du Carixien de la Montagne du Bakony. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 1-304. GEMMELLARO, G. G. (1874): Sopra alcune faune giuresi e liasische di Sicilia. Studi paleontológia. III. Sopra i fossili della zona con Terebratula Aspasia MENEGH. della provinciadi Palermo e di Trapani. - Giorn. Sei. nat. econ. Palermo 10: 53-112. GEMMELLARO, G. G. (1878): VIII. Sui fossili del calcare cristallino délie Montagne del casale e di Bellampo vella provincia di Palermo. - Giorn. Sei. nat. econ. Palermo 13: 233^34. GEYER, G. (1889): Über die liassischen Brachiopoden des Hierlatz bei Haistatt. - Abh. k. k. geol. Reichsanst. 15: 1-88. GOLEBIOWSKI, R. (1989): Stratigraphie und Biofazies der Kössener Formation (Obertrias, Nördliche Kalkalpen). - PhD Dissertation, University of Vienna, Austria. GOLEBIOWSKI, R. (1991): Becken und Riffe der alpinen Obertrias. - in: Excursionen im Jungpaläozoikum und Mesozoikum Österreichs. Osterreiche Paläontologische Gesellschaft, Vienna, pp. 80-119. HAAS, H. (1884): Beiträge zur Kenntniss der liassischen Brachiopodenfauna von Südtyrol und Venetien. - Kiel, 14: 1-34. HAAS, J. (1988): Felsőtriász szelvények korrelációja a lofer-ciklusok alapján (Gerecse hegység). - Földt. Közi. 117: 375-383. HAAS, J. (1995): Az Északi Gerecse felsőtriász karbonát platform képződményei. - Földt. Közi. 125 (3-4): 259-293. HAAS, J - JOCHÁNÉ EDELÉNYI, E - GIDAI, L - KAISER, M - KRETZOI, M - ORAVECZ, J. (1984): Sümeg és környékének földtani felépítése. - Geol. Hung. Ser. Geol. 20: 1-353. HALLAM, A. (1996): Recovery of the marine fauna in Europe after the end-Triassic and early Toarcian mass extinction. - In: HART, M. B. (ed.): Biotic Recovery from Mass Extinction Events. Geol. Soc. Spec. Publ. 102: 231-236. HOFMANN, K. (1884): Jelentés az 1883 év nyarán a Duna jobb partján O-szőny és Piszke között foganatosított földtani részletes felvételekről. - Földt. Közi. 14: 174-190. JABLONSKI, D. (1986): Causes and consequences of mass extinctions. - In: ELLIOT, D.K.