Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

1978.10.13, lCT 12, KÁ; 1990.04.14, 12, TS; 1990.06.12, 12, TS, +MAL; 1990.06.22, 2CT 22, NL; 1990.06.22, 22, TS, +MAL; 1990.07.25, lcf 62, TS; 1990.08.07, 32, TS, +MAL; 1990.08.30, lcT, 62, TS, +MAL; 1990.09.28, 42, TS, +MAL; 1992.03.05, 22, TS; 1999.03.10, 462, TS. Eriozona Schiner, 1860 A közepesnél nagyobb zengolegyek. Elsősorban hegyvidékekre jellemzőek. Lárvájuk afidofág. A génusz egyetlen hazai faja a Bakonyvidéken is előfordul. Eriozona syrphoides (Fallén, 1817) Elterjedése: Európa, Transzkaukázus, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Szibéria, Távol-Kelet, India. Boreomontán faj, Közép-Európában elsősorban hegyvidékeken (kivételesen síkságon) fordul elő. Magyarországon szórványos előfordulású (L), meglehetősen kevés adata a Bakonyvidékről, a Visegrádi-hegységből (Tahitótfalu: Öreg-bükk-tető) és a Soproni-hegységből (Brennbergbánya, Görbehalom) származik. Erdős vidéken, réteken, tisztásokon, erdei utakon, erdőszéleken található. Imágóját május eleje és szeptember vége között gyűjtötték, feltételezhetően két nemzedéke van. Virágválasztása: Crataegus monogyna, Knautia arvensis, Solanum tuberosum. Lelőhelyei: Ciklámenes-erdő: 1998.05.01, lcT, TS, +MAL- Kökényes: 1997.07.15, 12, TS, + MAL - Stefánia-völgy: 1999.08.22, lcT, TS - Vinye: 1975.09.25, 12, TS. Eupeodes Osten-Sacken, 1877 [Syn. Metasyrphus Matsumura, 1917] Közepes nagyságú zengolegyek, lárváik főleg levéltetvekkel táplálkoznak. Ha kevés a levéltetű, növényi táplálékot is fogyasztanak. Évente több nemzedékük fejlődik. A génusz mind a 7 hazánkból ismert faja előfordul a Bakonyvidéken is. Eupeodes corollae (Fabricius, 1794) Elterjedése: Holarktikus, Európa, Közép-Ázsia, Szibéria, Távol-Kelet, Kis-Ázsia, Irán, Mongólia, Kína, Japán, Észak-Afrika, Orientális Régió, Észak-Amerika. Magyarországon igen gyakori előfordulású (V), a síkságokon és a hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Eurytop, mindenféle biotópban előfordul, kedveli a nyílt területeket, így az agrárbiotópoknak is jellemző faja. Nyári tömeges megjelenését egyes országokban vándorlással magyarázzák. Lárvája lágyszárúakon kívül cserjéken és fákon egyaránt megtalálható. Jelentőségét fokozza magas (5-6) nemzedékszáma, erősen polifág életmódja, széles táplálékköre, ami miatt fontos szerepe van a levéltetvek szaporodásának megfékezésében. Ha kevés a levéltetű, növényi táplálékot is fogyaszt. Lárva, báb és imágó állapotban egyaránt áttelel. Az Episyrphus balteatus mellett ugyancsak nagyon jelentős levéltetű predator, melynek szintén folyik (télen át is) a laboratóriumi tömegtenyésztése (ROTHERAY 1993). Lárváját az alábbi levéltetvek telepén találtuk: Aphis craccivora, Aphis fabae, Aphis sambuci, Brevicoryne brassicae, Dysaphis plantaginea, Hyperomyzus lactucae, Macrosiphum avenae, Myzus cerasi, Myzodes ligustri, Rhopalosiphum padi.