Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

Túlnyomórészt erdős vidékeken, cserjésekben található, de mivel eurytop, gyakorlatilag minden biotópban előfordul. Általában kerüli az erős napsugárzást, főleg a reggeli és a késődélutáni órákban, illetőleg dél körül árnyékos helyeken rajzik. Gyakran megfigyelhető, amint a koraesti órákban vagy gyenge esőben repül, sőt táplálkozik is. Erdőkben, erdei utakon, tisztásokon, napsütésben árnyékos helyeken főleg a hímek gyakran repülnek („függögetnek") kitartóan, nagyobb magasságban, csoportosan is. Ismert vándorfaj, főleg nyár végén és ősszel, nagy tömegben repülnek át az alpesi hágókon, középhegységi medencéken. Lárvája polifág, különféle levéltetvek mellett (főleg azok hiányában) levéldarázs álhernyókat is elfogyaszt, sőt más rovarok lárváit is megtámadja. Kannibalizmusra is hajlamos. Fejlődésének időtartama erősen függ az időjárástól. A tojásrakástól az imágó kirepüléséig, átlagosan 23 nap telik el. A faj életmódját és hasznát részletesen leírja VISNYOVSZKY (1989), a lárva széles táplálékkörét alkotó levéltetvek listája LASKA - STAR Y (1980) munkájában található meg. Évente 4-5 nemzedéke van. Imágóját január eleje és december vége között gyűjtöttük, de többnyire csak június közepétől repül nagyobb egyedszámban. Június végétől szeptemberig nagyon gyakori, ernyősökön rendszerint tömegesen látható. Rajzásának csúcsa augusztus elejére esik (39. ábra). Nem csak a lárvája telel át, hanem megtermékenyített nősténye is, mely meleg téli napokon megjelenik. A zengolegyek áttelelésével kapcsolatos Zirc környéki vizsgálatok során számos példányát gyűjtöttük a téli hónapokban tálcsapdával (TÓTH 1985a). Kora tavasszal csak nőstények repülnek kis egyedszámban. Kivételesen már kora tavasszal nagyobb egyedszámban megfigyelhető. Zircen az arborétumban, 1999.márciusl0-én hóvirágon, tavaszi tőzikén és téltemetőn, néhány perc alatt 40 táplálkozó nőstény egyedet lehetett megszámolni. A kora tavasszal és késő ősszel, tél elején repülő egyedek között mindig sok a melanisztikus forma. A Döbröntén, 1982.október 24-én gyűjtött nagyszámú példány 20 %a frissen kelt állat volt, közöttük már előfordultak sötét színezetű egyedek is. A faj lárvája rendszeresen nagyobb egyedszámban előfordul a Zirc környéki káposztaföldeken, a káposzta-levéltetű (Brevicoryne brassicae) telepein. Ezen kívül más levéltetvek (Aphis fabae, Aphis idaei, Aphis pomi, Aphis sambuci, Ceruraphis eriophori, Hyperomyzus lactucae, Macrosiphum rosae, Myzus cerasi, Myzodes ligustri, Myzus persicae, Rhopalosiphum padi) mellett is megtaláltuk. A faj nálunk is az egyik legjelentősebb levéltetű predator, melynek Angliában a laboratóriumi tömegtenyésztését is megoldották (ROTHERAY 1993). Sok más fajjal ellentétben, tenyészetének fenntartása a téli időszakban is sikerült. Virágválasztása: Széles körű, eddig 143 taxon virágán találtuk meg. A helykímélés érdekében csak a növénytaxon-lista hozzárendelhető sorszámait adjuk meg: 2, 5, 6, 12, 14, 15, 17, 19, 24, 28, 29, 30, 40, 42, 43, 54, 56, 62, 63, 67, 68, 72, 82, 85, 86, 91, 96, 98, 101, 104, 106, 107, 110, 113, 114, 116, 122, 140, 143, 146, 148, 152, 155, 156, 157, 159, 166, 167, 168, 169, 170, 171, 172, 181, 182, 187, 188, 193, 197, 200, 213, 214, 215, 216, 221, 222, 234, 235, 236, 237, 239, 240, 241, 243, 246, 247, 260, 261, 265, 269, 272, 277, 281, 282, 286, 287, 294, 301, 303, 304, 305, 308, 314, 315, 318, 321, 323, 333, 334, 337, 339, 344, 345, 346, 348, 352, 353, 355, 356, 379, 382, 383, 384, 385, 387, 392, 396, 399, 401, 404, 405, 408, 401, 413, 416, 418, 419, 421, 422, 424, 427, 428, 433, 434, 435, 436, 440, 445. Lelőhelyei: Agár-tető: 1999.07.16, 22, TS - Akasztó-domb: 1984.08.23, lcf, HAV; 1984.08.23, 2cf, TS - Akli: 1985.03.31, 122, TS; 1998.07.07, 5Cf, 142, RV - AlsóNyirádi-erdő: 1997.05.12, 12, TS, +MAL - Alsóperepuszta: 1983.04.23, 12, TS - An-