Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

1972.07.10, 1$, TS, +MAL; 1973.07.21, lcT, KÁ; 1973.07.21, lO* 22, TP; 1973.07.21, lCT, TS, +MAL - Vörös-János-séd: 1983.05.12, 12, TS; 1985.08.06, 10* 12, A; 1986.08.05, lCT 32, TS; 1989.07.25, 8cT 22, TS; 1999.08.14, 2cT, TS - Zalaszántó: 1957.07.16, 12, ZSIG - Zánka: 1986.07.27, 12, KG - Zirc: 1978.07.25, 12, BL; 1978.07.25, lCT 22, KÁ; 1980.08.11, 12, BL - Zörög-tető: 1973.08.15, 12, GYÖ. Sphaerophoria virgata Goeldlin De Tiefenau, 1974 Elterjedése: Eddigi ismereteink szerint csak Európában fordul elő, de nem nevezhető általánosnak. Magyarországon mérsékelten gyakori előfordulású (III.), főleg hegyvidékekről ismerjük, elterjedési területe nagyrészt a Dunántúlra korlátozódik. A Bakonyvidéken eddig csak az Északi- és a Déli-Bakonyban, valamint a Keszthelyi-hegységben gyűjtötték. Pusztákon és pusztai jellegű élőhelyeken, vegyes erdőkben, mocsaras területeken fordul elő. Imágója június közepétől augusztus végéig repül, valószínűleg egy nemzedéke van. Virágválasztása: Caltha palustris, Filipendula ulmaria, Hypochoeris radicata, Potentilla arenaria, Potentilla erecta, Taraxacum officinalis. Lelőhelyei: Gáspár-kúti-dűlő: 1999.08.22, 2Cf, TS, +MAL-Kardosrét: 1971.06.26, lcT, TI - Malom-völgy (Eplény): 1982.06.20, 20*, TS - Sárosfői-erdő: 2000.07.25, lcT, TS Szarvaskút: 1984.08.22, lcT, TS - Tátika: 1997.08.19, 2cT, TS - Zirci-arborétum: 1990.08.07, 2Ö\ TS, + MAL. Syrphus Fabricius, 1775 Közepes nagyságú zengolegyek. Általában több nemzedékük van. Lárvájuk afidofág. A jelenleg ismert öt hazai fajuk közül három került elő a Bakonyvidékről. Egyelőre hiányzik a hegység faunájából a Syrphus nitidifrons Becker, 1921, valamint a Syrphus sexmaculatus (Zetterstedt, 1838). Syrphus ribesii (Linnaeus, 1758) Elterjedése: Kozmopolita, csak kevés helyen (pl. Dél-Afrika) nem fordul elő. Holarktikum, Európa, Transzkaukázus, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Szibéria, Távol-kelet, Afganisztán, Mongólia, Japán, Észak-Afrika, Nearktikus Régió (Észak-Amerika). Magyarországon igen gyakori előfordulású (V), a sík vidékeken is sokfelé gyűjtötték. Eurytop, csaknem minden biotópban, réteken, pusztákon, szántóföldeken, kertekben, parkokban és településeken is előfordul. Lárvája afidofág táplálékválasztása széleskörű. Gyakran táplálkozik a ribizlibokrokat (Ribes rubrum) károsító levéltetveken, valószínűleg ezzel függ össze a latin neve. Lárváját a következő levéltetvek mellett találtuk: Acyrtosiphon pisum, Aphis fabae, Aphis genistae, Brachycaudus helichrysi, Brevicoryne brassicae, Eriosoma ulmi, Hyaloptenis pruni, Myzus cerasi, Myzodes ligustri, Rhopalosiphum padi, Uroleucon cichorii. Szárazság vagy táplálékhiány miatt megnövekszik a diapauzáló lárvák száma. A lárvák áttelelnek. Egyes vidékeken, elsősorban az Alpokban, vándorfajként ismerik. Rendszerint két-három nemzedéke fejlődik. Imágója február végétől november elejéig repül. Fenológiai diagramján (75. ábra) jól elválik két nemzedék. Rajzásának maximuma május első felében, valamint július végén, augusztus első felében figyelhető meg. Főleg nyár végén és ősszel lép fel nagy egyedszámban (76. ábra).