Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)
ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence
(Köveskál): 1997.08.07, 2Cf 12, TS, +MAL - Kornyi-tó (Kővágóörs): 1977.09.15, 12, KÁ; 1977.09.15, 12, TS; 1978.07.12, lcf, CSM; 1984.06.30, 32, TS - Köcsi-tó: 1997.07.11, 2cf 32, TS, +MAL- Kőmagas: 2000.08.02, 22, TS - Kupi-erdő: 2000.05.09, 12, TS, + MAL-Külső-tó: 1976.08.25, lcT, KÁ; 1977.05.07, lCf,TS; 1983.07.04, 12, TS; 1986.08.06, 12, TS; 1989.09.17, 32, TS; 1989.09.18, 32, TS - Lúd-gége: 1995.05.04, lCf, TS - Ménesjáráspuszta: 1985.07.26, lcf, TS - Miklád: 1999.07.05, 12, TS - Mogyoróshegy (Litér):1989.09.17„ 32, TS - Nagy-tó: 1985.05.21, 3cf 42, TS; 1985.05.27, 2cf, TS; 1985.06.24, 12, TS; 1985.07.25, lcf, TS; 1985.08.10, lcf 52, TS; 1986.05.18, 12, TS Nosztori-völgy: 1999.05.23, lcT 42, TS - Pap-földek: 1995.05.04, 10*, TS - Pap-rét: 1985.05.21, lcf 12, TS - Pisztrángos-tó (Németbánya): 1985.05.24, 12, TS - Sajkod: 1957.05.06, 12, MF - Sás-dűlő: 1998.05.01, lcf 42, TS - Sátorma-hegy: 1999.07.10, 3cf 12, TS - Szarvaskút: 1984.08.22, 22, TS, +MAL - Széki-erdő: 1991.04.16, 12, TS Szénégető: 1973.07.06, 32, TS - Szigliget: 1982.06.28, 12, TS - Tapolca: 1990.03.11, 12, NL; 1990.04.22, lcf 12, NL; 1990.07.14, 12, NL - Tapolca-patak (Szigliget): 1992.04.25, lCT 22, TS - Tátika: 1997.08.19, 12, TS - Tobruk: 1997.08.05, 22, TS - Tói-dűlő: 1998.04.29, 22, TS - Tóti-hegy: 1998.05.14, 42, TS - Tündérmajor: 1985.05.24, 12, TS; 1989.09.17, 8CT 112, TS - Vad-tó: 1997.08.19, 3cf 22, TS - Vár-rét: 1998.05.03, lcf 22, TS, +MAL; 1999.07.02, 3cf 22, TS - Vinye: 1973.07.21, 12, TS, +MAL - Vörös-Jánosséd: 1985.05.24, 12, TS; 1992.05.11, lcf 12, TS. Platycheirus jaerensis Nielsen, 1971 Elterjedése: Norvégiából írták le, elterjedéséről egyelőre keveset tudunk. A Palearktikus Diptera Katalógus (PECK 1988) Norvégián kívül Finnországból és Délkelet-Európából említi. A közelmúltban előkerült Svájcból is. Hazánk faunájára új faj. Magyarországon szórványos előfordulású (L), a Bakonyvidéken kívül máshonnan még nem ismerjük. Egyelőre csak az Északi-Bakony egy pontján találtuk. Lelőhelye alapján erdős vidékekre jellemző zengolegy. Virágválasztása: Allium ursinum. Lelőhelye: Esztergáli-völgy: 1983.05.13, 2Cf, TS. Platycheirus manicatus (Meigen, 1822) Elterjedése: Európa, Transzkaukázus, Közép-Ázsia, Nyugat-Szibéria, Mongólia. Széles elterjedésű, általában ritka, magasabb hegyvidékeken lokálisan gyakori is lehet. Magyarországon ritka előfordulású (L), eddig csak a Bakonyvidéken, a Mecsek és a Pilis egy-egy pontján gyűjtötték. Egyelőre csak az Eszaki-Bakonyból került elő. Elsősorban erdős vidékekre jellemző, de nyílt területeken, réteken is előfordul. Kevés példányát május közepe és augusztus közepe között gyűjtöttük. Két nemzedéke van. Virágválasztása: Allium ursinum, Euphorbia cyparissias, Glechoma hederacea, Pastinaca sativa, Stellaria holostea, Veronica hederifolia. Lelőhelyei: Felső-Hajag: 1999.08.10, lcf, TS - Generál-erdő: 1985.05.25, lcf, TS - Pintérhegy: 1976.05.16, lCf, TS - Szarvaskúti-bükkös: 1999.06.14, 2cf 12, TS, +MAL. Platycheirus parmatus Rondani, 1857 [Syn. Platycheirus ovális Becker, 1921]
