Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS A magyar mezőgazdaság produktivitása, a mezőgazdálkodás fenntarthatósága elsősorban a talajok, mint feltételesen megújítható természeti erőforrások ésszerű kihasználásán és védelmén múlik. Munkánk céljául ezért választottuk a Tihanyi-félsziget talajviszonyainak felmérését. A talajok segítségével a táj jellemzését, a térképek feldolgozásával a talajokban bekövetkezett változások elemzését, a tájhasználat időbeni vizsgálatával a tihanyi közösség táj alakító szerepét kívántuk bemutatni. Mindezen tényezők segítségével a fenntartható, talajkímélő, tájba illő mezőgazdálkodás kereteit tártuk fel jelen dolgozatban. Első lépésként - az irodalmi források alapján bemutattuk - a talajok szerepét a tájértékelésben, a mezőgazdasági területek kijelölésében. Majd jellemeztük a Balatoni-Riviéra kistájat és a Tihanyi-félsziget talaj- és tájalakító tényezőit. Vizsgáltuk Tihany talajtérképezésének történetét. A település és annak társadalma a megismertetett természeti környezetet használta. A tájhasználat történetét, problémáit is feltártuk annak érdekében, hogy az egyes tájhasználati módok ütköztetésére lehetőség nyíljon. Az irodalmi feldolgozást, tehát a rekonstrukciós szakaszt a terepi felvételezés követte. Tihany talajtérképét 1:10 000 léptékben, a terepbejárások tapasztalataira alapozva készítettük el. A felvételezéshez - a talaj szelvények feltárása és a rétegmintavevő használata mellett - a hazánkban viszonylag új eszközt, a Pürckhauer-féle szúróbotot is kipróbáltuk, és értékeltem annak használhatóságát. A talaj-felvételezések kiértékelése során feltártuk a területen nehezen meghatározható talajtípusok behatárolásának módszertani problémáit. Javasoltuk az általunk használt sűrített átlós szúróbotos mintavétel használatát a talaj kontúrok pontosságának ellenőrzésére. A térképek és adatok feldolgozása GIS számítógépes programcsomagokkal készült. A módszert kiválóan alkalmasnak találtuk a térképi és adatállományok korszerű, könnyen kezelhető, jól fejleszthető feldolgozására. A program segítségével különböző időben készült térképek összevetése is megoldható. Az adatbázisok feltöltése után - statisztikai vizsgálatok segítségével - a talajok homogenitását és tulajdonságaikat Cluster-analízissel, a tulajdonságokban jelentkező szélsőséges hatásokat gyakoriságdiagramok segítségével értékeltük ki. A munka során feldolgoztuk Tihany domborzati térképét, és a programcsomagok segítségével térben is el lehetett helyezni a talajokat (3 D talajtérképek). A digitalizált térképből lejtőkategória-térképet készítettünk. Feldolgozásra került a félsziget 1970-ben készült talaj- és eróziós térképe. Ezt összevetettük az általunk készített talaj térképpel, valamint a talajszelvények mélységét mutató felvételezési ponthálózattal. Ezzel a talajok és az eróziós viszonyok változásaira kerestük a választ. A változásokat összevetettük a félsziget természeti adottságaival és a tájat használó emberi közösség talajra gyakorolt hatásaival egyaránt. Úgy találtuk, hogy a természeti okok miatt bekövetkezett változások a 30 évnyi időtartam alatt nem látványosan, vagyis nehezen követhetően jelennek meg. Annál szemléletesebb az emberi beavatkozások hatása, amely néhány jó példa mellett (pl. a lápterületek visszaállítása) a legtöbb esetben a talajtakaró pusztulását jelentették. Ezért feltárásra kerültek azok a tényezők, amelyek az intenzív mezőgazdálkodásnak gátat jelentenek, vagyis a talajpusztulást segítik elő. Tihany esetében ezek a tényezők a sekély termőréteg, a szélsőséges vízhatás és az erózióra való hajlam. A három tényező együttes tér-