Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE - A TALAJTÉRKÉPEZÉS TAPASZTALATAI - A mezőgazdasági hasznosítás tervezése

A térképet elemezve megállapítható, hogy többletvizes területek elsősorban a part menti sávban, a tavak területén és a félsziget nyaki részén akadályozzák a művelést. A sekély talaj és a nagy lejtőszög - valamint az ezzel járó erózióveszély - a félsziget több területén jellemző. Elsősorban a hegykoszorút kísérik a sekély talajok, de a Gejzírmező kovával vagy mésszel átitatott bazalttufáján is előfordulnak. A meredek lejtőszög a hegykoszorút és kismértékben a gejzírkúpokat jellemzi. Mezőgazdasági (szántó, szőlő) művelésre ezek a területek tehát nem alkalmasak. A térképről leolvasható, hogy ezzel meglehetősen leszűkült a hasznosítható területek köre. Nincs termesztést gátló tényező a csernozjom barna erdőtalajjal rendelkező Farkas-verem, Lápi-dűlő és Kapuirtás területén, valamint az Akasztó-hegy, Hármas-hegy és Cserhegy által behatárolt területen. Ugyancsak hasznosítható a Rátai-csáva és a Levendulás közötti terület, valamint kisebb foltban az Apáti-tető és az Apáti-lapos közé eső rész. A Gurbicza-tető és a Szarkádi-erdő-Hosszú-hegy kis lejtésen lévő erdőtalajai is alkalmasak lennének a művelésre. Ez utóbbi területeken azonban erdők díszlenek. Ezért szeretnénk még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy nem a mezőgazdasági hasznosítást javasljuk, hanem a nem hasznosítható területeket zárjuk ki a művelésből. A dolgozat írásakor ilyen pl. a Gödrös és Diós területe, vagy a Rátai-csávától ENy-ra elhelyezkedő fekete nyirok talajfolt. Ezeken a területeken tehát a talajtani tapasztalatok alapján a szántó- vagy szőlőhasznosítást mással kell felváltani. A határok megállapításánál nem jelöltünk ki feltételesen hasznosítható területeket. Úgy gondoljuk, hogy a természetvédelmi célok megvalósításakor ez a fajta szigor jogosultságot kell, hogy élvezzen. A 17. és 18. térképhez a későbbiekben más fedvények is illeszthetők. A későbbiekre nézve a tervek között szerepel, hogy a készülő botanikai térképpel, illetve annak természetvédelmi adataival fedjük a térképet. Ezzel ellenőrizhető, hogy a mezőgazdaság számára kevésbé használható területek természetvédelmi szempontból - ezzel együtt mint biotóphálózat és zöldfolyosó - mennyire értékesek.