Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

BEVEZETÉS

súlyozása mellett (CHOLNOKY 1944a) a kutatás a műemlék értékű kulturális emlékekre is kiterjedt (DARNAY-DORNYAY 1942), és a század közepére megszületett a Tihanyi Nemzeti Park gondolata (CHOLNOKY 1944b). A védelem feltételrendszere elsősorban a természeti értékekre irányult (ENTZ 1942), de helyet kaptak a tájképi, kultúrtörténeti elképzelések is (ZÁKONYI 1942). Az Országos Természetvédelmi Tanács határozata (1) alapján hamarosan hazánk első Tájvédelmi Körzete lett a Tihanyi-félsziget (KENYERES 1952). A földtani és kultúrtörténeti emlékek felmérését követte a növénytani és állattani értékek feltárása és megismertetése (SZABÓ 1983), és ezek a kincsek, valamint a Balaton közelsége napjainkra hazánk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi körzetévé tették Tihanyt. A félszigeten a tájat az idegenforgalom, a mezőgazdasági hasznosítás és a természetvédelem kapcsolatrendszere alakítja. A talajtulajdonságok segítségével a mezőgazdasági területek tervezhetővé válnak, így könnyebb a védett zónák és az idegenforgalmi körzetek kijelölése is. A munka céljául ezért választottuk a Tihanyi-félsziget részletes talajtani felmérését. A talajok jelenlegi állapotát kívántuk térképen rögzíteni, és a korábbi adatokat felhasználva a változásokat felmérni. Az állapotrögzítés mellett a változások feltárása választ adhat arra, hogy milyen talajképződési tényezők hatottak a tihanyi talajokra, ebben mi a termesztőtájat alakító ember szerepe, és hogyan hatott a természetvédelem-mezőgazdaság-idegenforgalom kapcsolatrendszere a talajokra. A célok tehát a következők voltak: a) Elkészítjük a Tihanyi-félsziget 1:10 000 léptékű genetikus talajtérképét, és a térkép, valamint a vizsgálati és irodalmi adatok alapján jellemezzük a talajokat és a tájat. b) A talajtérképet digitális formában dolgozzuk fel és megvizsgáljuk, hogy a módszer ad-e lehetőséget más térképekkel való összevetésre. c) Rögzítjük a tihanyi talajokban bekövetkezett változásokat az előző pontok alapján. d) A Tihanyi-félsziget táj használati tradícióinak vizsgálatával felmérhető a mezőgazdaság szerepe, a művelési ágak megoszlása, feltárhatók a mezőgazdasági és a más tájhasználati módok közötti ellentmondások. e) A tájhasználatban fellépő problémák feloldására kidolgozzuk a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségeit, a termesztést gátló tényezőket a térképi és vizsgálati adatok segítségével szűrjük ki. f) A kapott eredmények ismeretében kijelöljük Tihany mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeit. Mindezen célokhoz eszközül a tájat létrehozó tényezők - kiemelten a talajok - és a tájhasználat irodalmának együttes feldolgozását, a talajtérképezést, a talajtani adatok gyűjtését, valamint ezek digitális, együttes feldolgozását választottuk.