Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - AZ ERÓZIÓS TÉRKÉPEK FELDOLGOZÁSA

Ahhoz, hogy az elkészült talajtérképet össze tudjuk hasonlítani az 1970-ben kiadott talajtérképpel, ez utóbbi számítógépes feldolgozására is szükség volt. A digitalizálást megnehezítette, hogy a Góczán-féle talaj térkép nem az EOTR koordináta-rendszerben készült, hanem egy 1:50 000 léptékű turistatérkép felnagyított változata alapján (az EOTR-rendszer a régi térkép készültekor még nem állt rendelkezésre). A probléma megoldásaként a régi térképet pauszpapírra rajzoltuk át, majd erre a térképre illesztettük az EOTR koordináta-rendszert. Bár a körvonalak még így sem illeszkedtek pontosan, és a két térkép az E-i, ÉNy-i részeket tekintve különbözőnek mondható, de az 1970-es térképet így EOTR-rendszerben lehetett digitalizálni, és a digitalizálás után a további összehasonlítások lehetségesnek bizonyultak. A Góczán-térképet az általunk használt színkulccsal láttuk el. A térképhez 40 db talajszelvény tartozik, amelyeknek csak részben találtuk meg a leírását, így az adatok (pl. pH, CaC0

3 stb.) nem voltak összehasonlíthatók. Mind a 40 szelvény esetében azonban a genetikai talajtípus adott volt, hiszen ezt a térkép alapján azonosítani lehetett. így a térkép adatbázisába a talajfoltok azonosítója mellett azok kerülete, területe, valamint a talajszelvény típusának kódszáma került. A két térképet ezután egymásra illesztettük. A vonalas térképek illesztése (10. térkép) nem hozta meg a várt eredményt. Bár a talajfoltok nagy része jól fedte egymást (pl. a tavak körüli sávokban, a félsziget belsejében található csernozjom barna erdőtalaj foltban, a Rátai-csávában, a Csúcs- és Nyereg-hegyen stb.), a vonalak egymáshoz képest eltolódva, nem pontosan illeszkedve jelentek meg. A két térkép ilyen módon nem bizonyult összehasonlíthatónak. Az eltérések magyarázatául szolgál az a már említett tény, hogy a Góczánféle térkép egy turistatérkép felnagyított változatára készült. Az 1960-as évek turistatérképei - amellett, hogy a nagyítás már magában is a pontosság rovására történt - katonai okok miatt torzítottak is voltak. így a térképezőknek nem állhatott a rendelkezésre olyan részletes szintvonalas térkép, mint amit az EOTR-térkép kínált. Mivel a térképrajzolás egyik alapmomentuma a szintvonalak használata, a talajfoltok kiterjedése sok esetben ezeket követi. A két alaptérkép eltérő mivolta miatt tehát az elkészült talajtérképek határvonalai sem fedhették pontosan egymást. Mindezek után abból a feltételezésből indultunk ki, hogy mivel a talajfoltok mindkét térképen hasonló elhelyezkedésűek, ezért a régebbi talajtérkép talajszelvény pontjai az új térkép talajfoltjaira illeszthetők. Az így elkészült illesztést mutatja be a 11. térkép. A számítógép és a programcsomag segítségével ezután a régi talajszelvények adatbázisát megfeleltettük az új térkép adatbázisának, és ott, ahol azonosság mutatkozott, a talaj szelvények pontszerű információját (a talajtípus egyezését) kiterjesztettük arra a talajfoltra, ami az újabb térképen volt található. Hasonlóképpen jártunk el ott is, ahol eltérés mutatkozott, de itt más színkódot használtunk. Azokat a talajfoltokat, amelyekbe nem esett talaj szelvény adat, üresen hagytuk. A változásokra, eltérésekre a következtetések és javaslatok fejezetben kíséreljük meg a válaszadást. Az eróziós térképek feldolgozása Az 1970-es Góczán-féle talajtérkép vonalas kóddal jelölt erózióveszélyeztetettségi térképet is tartalmazott. Ez a térkép (a fentiekben vázolt szempontok szerint) szintén feldolgozásra került. A számítógépes megjelenítés a 12. térképen látható. Az erózióveszély növekedésének megfelelően a négy kategória színei sötétülnek. Az eróziós térképet a már elkészült új talajtérkép kontúrvonalaira illesztettük. így ugyan a pontosság kisebb csorbát szen-