Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

EREDMÉNYEK - A DOMBORZATI ALAPTÉRKÉP FELDOLGOZÁSA - A talajtérképek és talajtani adatok feldolgozása

határolása tehát nehézkes volt, hiszen az alapkőzet sem tekinthető egyneműen csak meszesnek vagy kovásnak, sok a folyamatos átmenet. A térképen csak a nagyobb foltokat tudtuk ábrázolni. A hegytetőkön köves-sziklás váztalajok erodálódtak ki. A vízmű területétől K-re az erdő hatása érvényesül, és itt újra vastagabb termőrétegű csernozjom barna erdőtalajokat írtunk le. A Nyereg-hegytől DK-re, a Rátai-csáva felé haladva hasonló jelenséggel találkozhatunk, mint a Külső-tó partvidékén. A területet körülöleli a tufán kialakult sekély, 10-40 cm-es termőrétegű fekete nyirok talaj, amelynek az ÉNy-i részén találjuk a Levendulást. A Levendulást manapság gépekkel már nem művelik. DK-re, kevésbé lejtős területen (ahol az erózió nem annyira jelentős) csernozjom barna erdőtalaj alakult ki. Ezek a talajok hagyományosan mezőgazdasági hasznosítás alatt állnak. Sok helyen azonban a szőlőkultúrákat 1994-95-ben kivágták, helyét legeltetik. A Rátai-csáva körül kívülről befelé haladva először csernozjom réti talajjal, majd lápos réti talajjal, végül pedig réti talajjal találkozhatunk. A Rátai-csáva, mint a félsziget hajdani harmadik tava, manapság is időszakosan vízzel borított lehet (pl. kora tavasszal). A huzamosabb vízborítás szélein vízkedvelő növénytakaró telepedett meg. Az itt található lápos réti talajokban a rétiesedési és láposodási folyamatok is fellelhetők. Ez utóbbi folyamat nyomai a feltalaj magas szervesanyag-tartalmában, könnyebb szerkezetében fedezhetők fel. A talajtípus átmenetet képez a lápos és réti talajok között. A kiszáradó tó medrében réti talajképződés indult meg, a láposodási folyamatok valószínűleg a gyérebb vegetáció (kevesebb biomassza) és a gyakori kiszáradás miatt nem alakultak ki. A terület széleire a 20-30 cm-es, sűrű hullámokkal rendelkező mikrodomborzat a jellemző, ami a zsombékos vegetációnak, illetve a növények között a vízgyűjtő felé tartó csapadékvíz eróziós hatásának köszönhető. A Rátai-csávától D-DK-re, a Gurbicza-tetőn a hegykoszorúra jellemző talajok fejlődtek ki. A tető K-i lejtőjén a puha alapkőzetből (bazalttufával keveredett lösz-szerű lejtőanyag) kilúgozódó mész a talajoldatban a lejtő irányával párhuzamosan mozdul el, és raeszezi vissza a lejtőkön kialakult erdőtalajokat. A visszameszező hatás a könnyebb, morzsásabb szerkezetben, és az eredetileg vörös, agyagos B szint világosbarna színében jelentkezik. A szelvényben a szintek szín alapján nehezen különíthetők el, a B szint mésztartalma kimutatható. A nyiroktalajok övétől K-re, valamint a Külső-tótól D-re a félsziget közepét nagy kiterjedésű csernozjom barna erdőtalajfolt borítja. A terület, mint Tihany mezőgazdaságilag egyik legértékesebb talajával rendelkező része, szántóföldi művelés alatt áll. Az erdők kiirtását és a használatbavételt a vastag termőrétegű, jó minőségű erdőtalaj, és a nyugodt, viszonylag sík terület indokolta. A régóta tartó művelés megváltoztatta az erdő által szabályozott klímát, módosította a szervesanyag-termelés jellegét. A mezőségi jelleg (állati keverő hatás, átkeveredési B szint, mészlepedék, mészdinamika) erősödik az erdőtalaj-jelleg (agyagosodás, kilúgzás, savanyodás) rovására. A terület a Farkas-verem, a Lápi-dűlő, valamint a Kapuirtás-dűlőkkel fedhető le, és a talajtípus a Szarkádi-dűlőig húzódik le. A Lápi-dűlőtől K-re fekszik a Belső-tó. A lefolyástalan, nyílt víztükrű, kevés növényzettel rendelkező tó csekélyebb láposodási folyamatot mutat, mint amit a Külső-tónál találtunk. Egyedül az É-i, nádasban gazdagabb sávon található rétláp talaj. A tó mellett közvetlenül nagyon vékony, térképen ábrázolhatatlan nyers öntéstalaj sáv alakult ki, néhol vékony tőzeges réteget is megfigyeltünk (rétláp talajfoltok). Rögtön e talajtípus mellett kavicsozott út húzódik a tó körül. Az utat rétitalaj-zóna övezi, amelyen sókedvelő növénytársulások is előfordulnak, elsősorban a partszéleken. Ettől kifelé, a magasabban fekvő részeken helyen-