Barczi Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 24. - A Tihanyi-félsziget talajai (Zirc, 2000)

SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS - A TIHANYI-FÉLSZIGET - Domborzat

3. ábra: A tihanyi Kiserdő-tető deflációval kimart bazalttufa szikláinak általános képe. CHOLNOKY (1932) nyomán LÁNG (1958) részletesen írt a hidrokvarcit gejzírkúpokról, amelyek fiatalos, élénk formákkal emelkednek ki környezetükből. BULLA (1958) a Balaton és környéke földrajzi kutatásairól közölt cikket, amiben Tihany kapcsán a bazalttufát eredményező erupciókról, valamint a gejzírtevékenységről számolt be. A LÁNGNÉ BUCZKO EMMA szerkesztette térkép és a térképmagyarázó nyomán (1970) ismertetjük a félszigeten kialakult geomorfológiai formákat és formacsoportokat. A vulkáni koszorú denudálódott maradványai ma már másodlagos, denudációs jellegű, kipreparált gerincekből, tanúhegyekből, szerkezeti lépcsőkből állnak. A félszigeten lezajlott vulkánosság, a szerkezeti mozgások, valamint a külső erők (erózió, mállás, gravitáció, fagyhatás, szoliflukció, abrázió, defláció stb.) a kőzet tulajdonságaitól függően módosították a vulkanikus és szerkezeti formákat. A legkevésbé denudált területek ma a félsziget legmagasabb részei (Csúcs-hegy, Nyereg-hegy, Óvár stb.). A vulkáni koszorú többi részén, ahová a posztvulkáni tevékenység nem terjedt ki, a felső tufaszint is a denudáció áldozatául esett. Parazita kúpok övezik a Külső-tavat D-ről, a Rátai-csávát DNy-ról. A térszínből átlagosan 5-10 m-re kiemelkedő parazita kúpok az egykori kitörési centrumok peremein helyezkedtek el. A neogén vulkánosság a félsziget területén három jelentősebb, ma is kimutatható kitörési centrumot hozott létre, amelyekből később kalderák keletkeztek. A kalderák szélárnyékos oldalaikon lejtőlöszöket halmoztak fel (pl. a Belső-tó D-i oldalán). A vályogos-agyagos lejtőtörmelék alkalmassá vált a felsőpleisztocén és óholocén nedves időszakaiban a felgyülemlett víz megtartására. Kalderatavak a Belső-tó, a Külső-tó és a Rátai-csáva. A medencék vízborítottsága az éghajlat függvénye. A Tihanyi-félsziget legjellegzetesebb posztvulkáni morfológiai formái a gejzírkúpok. A kúpok a jelentős részüket kitevő hidrokvarcit, kalcedon, opál miatt a denudációnak igen el-