Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

Fedett töréslépcsős térszínek karsztosodása A töréslépcsőkkel tagolt karbonátos térszínen rejtett kőzethatár a töréslépcsők peremein alakulhat ki, különösen akkor, ha a lépcsők meg is billentek (38. ábra). Kisméretű, meder nélküli víznyelős töbrök képződnek, amelyek sorokba rendeződnek. Ahol lejtőlemosás okozza a kitakaródást, a sorok iránya megegyezhet a vetők csapásával (egyetlen lépcsőperem mentén megy végbe a karsztosodás) vagy azokra merőleges (több lépcsőperemen egyegy helyen játszódik le karsztosodás). Ahol lineáris erózió okozza a kitakaródást, a mélyedéssorok a völgyekhez kapcsolódnak. Ugyanis a töréslépcsős felszínt a vetődéseknél idősebb epigenetikus völgyek (nem aktív, kifejlődött epigenetikus völgytípus) tagolják, amelyek utólag áthalmozódott lösszel részben kitöltődtek. A völgykitöltésekbe jelenleg fiatalabb völgyek (kifejlődő epigenetikus völgytípus) mélyülnek (48. kép). Ezekbe az idősebb völgyek felső végének fedőüledékei lejtőleöblítéssel áthalmozódnak és így ott a fedőüledékek kivékonyodnak (39a. ábra). A karsztos mélyedések sorai az idősebb völgyek oldalaiban is kialakulhatnak, mivel a fiatal völgyek hátravágódása során az előzőek völgyoldalain lejtőleöblítéssel ugyancsak kivékonyodhatnak a fedőüledékek. Ekkor a mélyedéssorok a völgyekkel hegyesszöget zárnak be. Ugyanis az alsóbb völgyszakaszokon a fiatal völgy kialakulása korábbi és így a lejtőleöblítés az idős völgy völgyoldalainak felsőbb részeire is kiterjedhet. A felsőbb völgyszakaszokon a lejtőleöblítés még csak az alsóbb völgyoldalakon vékonyíthatta ki a fedőüledékeket, miután a kifejlődő epigenetikus völgy hátrálásos bemélyülése miatt e szakaszokon a lejtőleöblítés csak később indulhatott meg (39. ábra). Karsztosodás mehet végbe ott is, ahol a fiatalabb kifejlődő epigenetikus völgytől az idősebb kifejlődött epigenetikus völgy felső, még feltöltött (eltemetett) részénél kialakult térszínre medrek hátrálnak vissza (49. kép, 40. ábra). Mindkét helyen a töréslépcsők pereme karsztosodik. A lejtőlemosásos és a lineáris eróziós kitakarodas nem különül el egymástól területileg. A Márvány-árok környékén (Kőris-hegy északi lejtője) az epigenetikus völgyekben lineáris erózió, ezen völgyek közti hátakon a lejtőlemosás okozza a kitakaródást és az ezt kísérő karsztosodást (41. ábra). Kúpos térszínek karsztosodása A hegység jelentős részén a karbonátos térszín egyenetlen, kúpokkal tagolt (VERESS 1991). Ez a morfológia elsősorban középső-kréta mészkövekre jellemző, de előfordul fődolomiton, jura mészkövön és középső-eocén mészkövön is. A kúpok képezhetnek sorokat, de lehetnek szabálytalan elrendeződésűek is. E formakincs trópusi (fengcong típusú) szigethegyes karszt eltérő mértékben kitakaródott maradványának tekinthető. Az eltemetett kúpok tetőszintjén (rejtett kőzethatár), ill. a félig kitakaródott kúpok oldallejtőjénél (aszimmetrikus rejtett kőzethatár, esetleg nem rejtett kőzethatár) karsztosodás megy végbe. A kúpos felszínű, de fedett rög (vagy rögrészlet) lehet kicsi és nagy kiterjedésű. Előbbi esetében sem korábban, sem jelenleg nem alakulhatott, illetve alakulhat ki vízhálózat a fedőüledékes felszíneken. Kis kiterjedésű kúpos felszínű rög karsztosodása Kis kiterjedésű rögön a kitakarodas, amely lejtőlemosással történik, végbemehet nem billent vagy kibillent rögön (VERESS 1991).