Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

31. ábra. Néhány jellegzetes maradványbarlang hosszmetszetben (I.) és alaprajzban (II) (barlangtérképek a Cholnoky J. BKCs 1977. és 1978. évi jelentéseiből). Jelmagyarázat: 1. bezáró kőzet; 2. gömbüst; 3. meder; 4. törmelék; 5. talaj, mállási maradék; 6. sziklafal mélységadattal; 7. bejárat esővonala; a. lineáris erózióval felnyílott maradványbarlang (C-3 jelű vagy Cuhavölgyi Rejtett-fülke); b. a völgyoldal pusztulásával felnyílott többbejáratú maradványbarlang (K-8 jelű vagy Kő-völgyi-sziklaüreg); c. a völgyoldal pusztulásával felnyílott, majd maradványbarlangronccsá pusztult maradványbarlang (Km-1 jelű vagy cseszneki Átjáró-barlang); d. a völgyoldal pusztulásával felnyílott, majd maradványbarlangronccsá pusztult maradványbarlang (M-4 jelű vagy magos-hegyi Likas-kő); e. töréslépcső pusztulásával felnyílott, majd barlangcsonkra és barlangroncsokra különült maradványbarlang (M-5 jelű vagy Csapóné-konyhája-barlang); f. a völgyoldal pusztulásával felnyílott, majd maradványbarlang roncsokra különült maradványbarlang (C-4 jelű vagy Remete-lik) - A forrásbarlangok felett a bezáró kőzet viszonylag vastag. így barlangroncsokra különülésük alig vagy egyáltalán nem történik meg. A maradványbarlangok felett a bezáró kőzet vékony. Ezért a mennyezetek gyakran és több helyen beszakadoznak. (Ily módon menynyezetüket vesztett barlangmaradványok, átjárók, sziklahidak képződnek.) Gyakoriak a sziklafalakon a kisebb-nagyobb oldódási maradványok (gömbüstroncsok, kürtőroncsok). - A forrásbarlangok bejáratától távolodva az aljzat egyre mélyebbre kerül, a maradványbarlangok aljzatainak dőlése, valamint aljzatuk magassága a bejáratokhoz képest igen változatos lehet (31., 34. ábra).