Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

BEVEZETÉS

BEVEZETÉS Mintegy két évtizeden keresztül vizsgálhattuk az Északi-Bakony fedett karsztját. E vizsgálatok részeredményeit számos tanulmányban mutattuk be (ld. az irodalomjegyzéket). E munkában mintegy összegzését kíséreljük meg a hegység fedett karsztos folyamatainak és jelenségeinek. Mondandónkat az alábbi két témakörben fejtjük ki. - Az Északi-Bakony (továbbiakban hegység) fedett karsztosodásának és a fedett karsztos jelenségeknek a feltárása. - A hegység rögein lejátszódó felszínfejlődés és a karsztosodás kapcsolatának elemzése és ezáltal karsztosodási típusok és altípusok elkülönítése. A kőzetek pusztulása kétféleképpen történhet. Egyrészt különböző áramló közegek (folyóvíz, levegő, jég) által mozgatott törmelékkel elsősorban koptatással, másrészt a kőzetek részben vagy teljesen oldatba kerülésével és elszállítódásával. A nem oldódó kőzeteket (pl. homokkő, gránit stb.) a mi éghajlatunk alatt elsősorban a folyóvizek pusztítják. E pusztító munka eredményeként többnyire „V" keresztmetszetű völgy alakul ki. A völgyek kialakulását a kéregszerkezeti elemek kijelölhetik, meghatározhatják, mint pl. a vetődéses árokban kialakult völgyek esetében. Az ilyen völgyek a konkordáns völgyek. A diszkordáns völgyek kialakulása a kéregszerkezeti elemektől független. E völgyek egyik csoportját a keresztvölgyek képezik, amelyek között elkülönítenek regressziós, antecedens és epigenetikus völgyeket. A regressziós völgyek - miután a vízfolyások pusztításuk során hátrálnak - hosszabbodnak. Az ilyen völgyek völgyfői a lejtőkön (amely pl. lehet egy hegységnek, vagy egy hegynek a lejtője) alulról felfelé egyre feljebb és feljebb tolódnak. E völgyek mindig fiatalabbak, mint az ezeket hordozó magaslatok. Az antecedens völgyek (völgyszakaszok) idősebbek, mint azok a magaslatok, amelyeken képződtek. A már kialakult völgy egy részletén kiemelkedés megy végbe, amellyel a völgymélyülés lépést tarthat. A kiemelkedés területén a vízfolyás munkavégző képessége - a megnövekedett magasságkülönbség miatt - megnő. Intenzív bevágódása miatt mély, meredek oldalú, szurdokos - a gyorsan kialakuló völgyoldalak ellankásodására nincs elegendő idő - völgyszakasz képződik. Előfordulhat, hogy a völgyképződés a felül elhelyezkedő (fedő) kőzetekből átterjed a mélyebb helyzetű (fekü) kőzetekbe. Az ilyen völgyeket átöröklődéses, epigenetikus völgyeknek nevezik. Az átöröklődéses völgyek lefutása őrzi a vízfolyásnak a bevágódás kezdetén felvett, pl. meanderező lefutását. Az epigenetikus völgyszakaszok ugyancsak szurdokosak lehetnek akkor, ha a fekükőzet kemény, ellenálló és így a völgyoldalak kevésbé pusztulnak le. Gyakran az átöröklődés karbonátos kőzetbe (mészkő, dolomit) történik. Akkor, ha a karbonátos kőzetet fedő kőzetek lepusztulnak, a völgy száraz völggyé alakul, fejlődése leáll. Ugyanis a karbonátos kőzetekre hullott csapadékvizek e kőzetek jó vízvezető képessége miatt elszivárognak, így a vízfolyások elapadnak. A karbonátos kőzetekből felépülő hegységek völgyei többnyire epigenetikus völgyek. A keresztvölgyek gyakran komplex genetikájúak, így a Bakony hegységben is gyakoriak a regressziós-epigenetikus, valamint az antecedens-epigenetikus eredetű völgyek. Előző esetben egy rög oldalában a regresszáló völgy öröklődött át a fedőüledékről (pl. kavicsról) a karbonátos kőzetekre. Utóbbi esetben a karbonátos kőzetre átöröklődő völgy egy részletén helyi kiemelkedés történt, egy-egy rög vagy rögcsoport megemelkedése következtében. A karbonátos kőzetek elsősorban szénsav határa maradék nélkül oldódnak. E kőzetek oldódásos eredetű pusztulását - valamint azokat a folyamatokat, amelyeket az oldódás indít el vagy tesz lehetővé - nevezik karsztosodásnak. A karsztosodás eredményeként kialakult karsztokon sajátságos formakincs; a karsztos formakincs fejlődik ki.