Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

A HEGYSÉG KARSZTOSODÁSA

bezáró kőzet >v rétegének >v helyzete bezáró N. kőzet N. töredezettsége dőlésszög nő -> bezáró kőzet >v rétegének >v helyzete bezáró N. kőzet N. töredezettsége dőlésszög kicsi, (0- kb. 10°) dőlésszög nagy (kb. 11-kb. 42°) törések (törési zónák) ^ száma nő, az egyes törések jól kifejlettek kicsi I/a 1. kerek, szimmetrikus 2. középen 3. kürtő T

E

TY/

I

T

T °y3 1 |T il víznyelős * 1 1

1

J Ljlj töbör Il/a 1. megnyúlt asszimmetrikus 2. szélen 3. ferde helyzetű járat G

"

5/a ^^^^/^^^ víznyelős törések (törési zónák) ^ száma nő, az egyes törések jól kifejlettek nagy I/b 1. kerek, szimmetrikus ikertöbör 2. középen 3. kürtők és ferde járatok 1 1 Gy-12 ikir~\^ 1 ~/L víznyelős töbör Il/b 1. megnyúlt 2. szélen 3. kürtők és ferde járatok 's^/y^xp- Ho-1 -/^îXpï/^x víznyelős töbör 1 \ , 2 j ra^05 rj3 DIL> 8. ábra. A földtani szerkezet, kürtők és karsztformák kapcsolata (bezáró kőzet dőlésiránya mentén VERESS 1982a) Jelmagyarázat: 1. a karsztos mélyedés alakja felül- és oldalnézetben; 2. a vízelvezető járat helye a mélyedésben; 3. a barlang jellege; 4. mészkő vízszintes rétegekkel; 5. mészkő dőlt rétegekkel; 6. barlangjárat (másodlagos kürtő); 7. törési síkok; 8. karsztos mélyedés - a kürtőfalak oldódásos formakincse, - a másodlagos kürtők falán előforduló, talajjal és áthalmozott fedőüledékkel kitöltött elsődleges kürtőroncsok, - a kürtők fokozatos elkeskenyedése lefelé a szálkőzetben, - különböző helyzetű, főkürtőkből kiágazó vakkürtők és mellékkürtők, - az oldódásos zóna feletti omladékos zóna jelenléte (ez nem csak a felnyílásos genetikára utal, hanem arra is, hogy az oldódás nem a felszín közelében a legintenzívebb, hanem attól távolabb), - a fedőüledékekben képződött meredek oldalú mélyedések, amelyek a karbonátos kőzetben kialakult vakkürtőnek a fedőüledékbe történt omlásos átöröklődését jelzik.