Veress Márton: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 23. - Az Északi-Bakony fedett karsztja (Zirc, 1999)

KUTATÁSI MÓDSZEREK

völgyek hiányoznak. Bár fenti szerző máshol (HEVESI 1991b) a hegységben víznyelőkről ír, a mi véleményünk is az, hogy a hegység jelenlegi karsztosodását a mélységi lefejeződés nem jellemzi. A mélységi lefejeződés hiányának azonban nem lehet oka a felszíni vízhálózat hiánya, hiszen az számos rög területén kifejlődött. A hegységben fejlett völgyhálózat alakult ki (JUHÁSZ 1988). KUTATÁSI MÓDSZEREK Vizsgálataink a hegységben az alábbi területekre terjedtek ki (2. ábra): Hajag-Papod hegycsoport vagy Hárskúti-fennsík (Homód-árok környéki karsztos térszínrészlet, Hárskúti-fennsík központi része vagy Hárskúti-medence, Mester-Hajag, Égett-hegy, Augusztintanya környéke, Judit-forrás feletti terület), Som-hegy, Kőris-hegy (főleg Márvány-árok környéke), Dörgő-hegy és környéke (Hódos-ér és Pápalátó-kő közti terület), Ördög-árok, Magos-hegy pereme, Kő-árok, Kőmosó-szurdok, Cuha-völgy, Tési-fennsík egyes részei (Tábla-völgy). Megfigyelés, dokumentálás A megfigyelések kiterjedtek a felszíni karsztos formákra, az ott lejátszódó működési jelenségekre és a felszín alatti karsztos formákra. A működési jelenségeket 1978-1984 között kísértük figyelemmel a Hárskúti-fennsík (Hajag-Papod hegycsoport) központi részén. Felismertük és elkülönítettük a különböző működési jelenségeket (árvízi tó, túlfolyás, rejtett működés stb). A működési jelenségek nyomon követése során mód nyílott a karsztos mélyedésekben lejátszódó recens üledékképződési folyamatok leírására, a keletkezett üledéktípusok elkülönítésére és kialakulásuk értelmezésére. Megfigyeltük a fekü karsztosodása eredményeként a fedőüledékben kialakult formákat. Dokumentáltuk a fedett karsztos mélyedések folytatásában kifejlődött kürtők oldásos eredetű formakincsét Ugyancsak felismertük a kürtőfalakon előforduló, talajjal és áthalmozott fedőüledékekkel kitöltött idősebb kürtőroncsokat Az oldásos formakincs és a fedőüledékekben kialakult formák a fedett karsztos formák kialakulásának magyarázatához, a recens üledékképződési folyamatok feltárása a fosszilizálódási folyamatok elemzéséhez nyújtott segítséget. A fedett karsztos mélyedésekben felismert, gyakran lombkoronájukig eltemetett fák adalékul szolgáltak ahhoz, hogy felismerjük e mélyedések erőteljes feltöltődését Ez lehetővé tette mind a működési jelenségek, mind a fosszilizálódási folyamatok megértését. A karsztos mélyedések feltöltődésében és anyagfogalmában jelentős szerepet játszó tömegmozgásokat az azokat elszenvedő (görbült és megdőlt) fák megfigyelésével ismertük fel Megfigyeltük és térképeztük is a völgyoldalak (Ördög-árok, Kőmosó-szurdok, Magoshegy, Kő-árok) barlangjainak formakincsét. A barlangok felismert kifejlődési sajátosságaival (pl. függő helyzet, több bejárat, sérült mennyezet) ezek torzó, maradványbarlang jellegét bizonyítottuk. E barlangokban felismert gömbüstös formakincs alapján következtethettünk keletkezési helyükre (áramló karsztvízöv zónája). A völgyoldalak sziklafalaiban számos helyen felismert gömbüstök a feltáródó üregek teljes pusztulásához és ahhoz szolgáltattak bizonyítékot, hogy a karsztvízszint alatt kialakult üregek hozzájárultak a völgyek kialakulásához.