Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - TEKTONIKA

gicsei szerkezettel ellentétes, ÉNy-i vergenciájú „lófarok szerkezet" rajzolódik ki a Ragonyától DK-re. Érdekes jelenség tapasztalható a Halom-hegy bazaltja alatt a Nagyvázsonyi Mészkő bázisképződményeinek elterjedését illetően. A hegy Ny-i, meredek lejtőjén 340 m és 350 m között Nosztori Mészkő anyagú, közepesen kerekített, 2,5-8,0 cm átmérőjű kavicsok találhatók. Ezalatt a Nosztori Mészkő rétegei 310-340 m között bukkannak elő. A kavicsot feltételesen a Nagyvázsonyi Mészkőhöz soroljuk, mivel annak bázisrétegeiben mésziszappal keveredve vagy mészkőbe cementálva - kavicsok másutt is előfordulnak. A Halom-hegy K-i tövében azonban a Nagyvázsonyi Formáció bázisrétegei kb. 280 m tszf. magasságon települnek a Nosztori Mészkő Tagozatra. Ez utóbbi az Óbudavártól idáig terjedő kb. 5 km

2-es területen vízszintes településű. Nehéz lenne eldönteni, hogy a pannóniai bázisrétegek 60-70 m-es szintkülönbsége a bazaltterület két széle között vulkanotektonika eredményeként alakult-e ki, vagy a vulkanizmustól független posztpannon tektonika következménye.