Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Negyedidőszaki képződmények
A többi, Mencshely környéki bazalt-előfordulás egészen más jellegű. Ezek valószínűleg egyszeri kitörés eredményeként kialakult vulkánok maradványai, átmérőjük 30-150 m, környezetükből legfeljebb 10-20 m-rel emelkednek ki. Ezek közül is a Mencshelytől ÉK-re lévő Ragonya területén található kúp őrizte meg legjobban épségét, ahol a bazalt a környező dolomit és mészkő térszínből 3-5 m magas, meredek lejtővel emelkedik ki, majdnem teljesen zárt, gyűrű alakú formát alkotva. A gyűrű anyaga szürke, feketésszürke, tömör bazalt, gyakoriak benne a 0,5-1,5 cm-es bazaltos amfibol-töredékek. A gyűrű közepén apró hólyagos, erősen mállott törmelék található. A dolomit a gyűrű tövében helyenként vörösre színeződött, valószínűleg kissé „megégett". A többi, kis kiterjedésű bazalt-előfordulás a barnagi Kő-hegy (24. ábra), a Balatoncsicsó feletti Fenyves-hegy és két kis folt a Halom-hegy D-i lejtőjén. A kőzet fekete, szürke, tömör és kissé salakos vörös bazalt. Ettől csak a Kő-hegy csúcsától Ny-ra 200 m-re található, 2-3 m magas domb anyaga tér el. Itt a bazalt fekete, vörösbarna, porózus, sok 2-10 mm-es amfibol töredéket és kevés zöld, vörösbarna ásványból álló lherzolit csomót tartalmaz. Gyakoriak benne a fekü Veszprémi Márga vörös vagy zöld színű zárványai is. A közvetlen közelében lévő Kő-hegy bazaltjában is gyakoriak a több mm-es amfibol kristályok. A vulkáni működés a vizsgált területen hosszú időn át tartott, BALOGH et al. (1986) szerint a legidősebb kitörés kora kb. 7,5 millió év (Ragonya), a legfiatalabbé kb. 3,25 millió év (Halom-hegy). Negyedidőszaki képződmények Pleisztocén Árhordalék A Dunántúli-középhegység fiatal hegylábfelszíneinek talán legjellegzetesebb összlete területünkön csak Pécsely környékén fordul elő a felszínen, a Balatoncsicsói-medencében mélyült Szentantalfa Szaf.8. fúrás rétegsora alapján azonban az eróziós völgyek és a medencék holocén deluviális- és alluviális üledékei alatt is jelen van. A Szaf.8. fúrás által harántolt 8,5 m vastag rétegsor feküje a Veszprémi Márga, amelyre 20 cm vastag, alig kerekített, durva mészkő és bazalt anyagú hordalék települ. Efölött 7,5 m vastag, uralkodóan 1-3 cm-es, kerekítetlen mészkőtörmelék következik, melyben elszórtan bazalttörmelék is előfordul. A maximális átmérő 5 cm körüli. Erre 0,7 m vastag, deluviális eredetű, erősen meszes, sárga, szürke agyaggal kevert, 0,5 cm-es, kerekítetlen mészkőtörmelékből álló réteg települ. Az árhordalék rétegsort végül a bázisréteggel azonos anyagú, 0,2 m-es, durva bazalt- és mészkőtörmelékből álló réteg zárja. Fedője holocén alluvium, deluvium. A törmelékek kerekítetlensége és gyenge koptatottsága gyors, zagyár jellegű és rendkívül rövid távú szállítódásra utal. A rövid szállítási távolságot a rendkívül kis vízgyűjtőjű medence már önmagában is bizonyítja. Esetünkben azonban ennél konkrétabb bizonyítékkal is rendelkezünk. A Balatoncsicsói-medence vízgyűjtőjén ugyanis csak két bazalt-előfordulást ismerünk. Az egyik a Fenyves-hegy - a Szaf.8. fúrástól 2 km-re, a másik a Halom-hegy - a fúrástól 3 km-re. A morfológia alapján ráadásul sokkal valószínűbb, hogy a bazalt a Fenyves-hegyről származik. A képződmény vastagsága területünkön valószínűleg nem haladja meg a 10 m-t.
