Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus
Laczkó-féle felső halobiás márgával párhuzamosítható márga, agyagmárga rétegeket 30-40 m vastagságúra, míg a dolomit feletti márga, márgás mészkő-összletet 170 m-re becsülte. A Csicsói Márga nagy területen elterjedt, de igen rosszul feltárt a Balatoncsicsói-medencében, a Nagyvázsonyi-fennsíkon és a Pécselyi-medencében. Feküjét a térképlap DNy-i sarkától a mencshelyi Halom-hegyig a Nosztori Mészkő alkotja. Mencshely és Tótvázsony között a Sédvölgyi-platform lejtőfáciesére (Buhimvölgyi Tagozat), illetve magára a platformra települ. Fedője a Sándorhegyi Formáció, határszelvényük Balatoncsicsótól Ny-ra, a Tói-hegy ÉNy-i tövében lévő vízmosásban (Harkai-árok) tanulmányozható. Alsó szakaszát heteropikus fáciese, a Sédvölgyi Dolomit helyettesíti Vöröstótól D-re. A Csicsói Márga a pélit-tartalom fokozatos növekedésével, mészkő, mészmárga, márga rétegek váltakozásával fejlődik ki feküjéből. A Csukréti-árokban az alsó szakasz kb. 50-70 m vastag összletét több száz m hosszú, közel csapásirányú szelvény tárja fel. A szürke-sötétszürke, leveles-lemezes elválású agyagmárga, márga rétegsort mindössze néhány, max. 20 cm-es mészmárga, márgás mészkő réteg tagolja. A rétegsorban fölfelé, a karbonáttartalom növekedésével, kagylós törésű mészmárga válik uralkodóvá. Területünk DNy-i részén, a Balatonhenye Bht.6. fúrásban (20. ábra) a tagozat felső 20 m-es szakasza márga, mészmárga összetételű, erősen pirites, dolomittartalma jelentős. A Sándorhegyi Mészkő alatt kb. 8 m-rel 1,5 m vastag krinoideás mészkőréteg települ, efölött 0,5-2,0 cm-es lito- és bioklasztokat, valamint onkoidokat tartalmazó márga következik. A Balatoncsicsói-medencétől K-re még kevesebb adatunk van a tagozat rétegsoráról. A mencshelyi Met.l. fúrásban a Csicsói Márga alsó szakasza tektonikusán érintkezik feküjével. A márgában itt egy 20 cm-es ooidos-krinoideás mészkőréteg települ. A Barnag Bat.3. fúrás szürke, rétegzetlen márgájában több szintben 1-3 cm-es mészkőkiasztok találhatók a fekü fölött. Barnagtól DK-re a tagozat felső szakaszát a Bat.2. fúrás tárja fel (21. ábra). A kb. 20-22 m vastag márga a Bht.6. fúráshoz hasonlóan dolomitos és túlnyomórészt rétegzetlen, néhány 1-2 cm-es mészkő intraklasztot tartalmaz. A tagozat makrofaunája szegényes. Az alsó, főleg agyagmárgás rétegsorban gyakoriak az estheriák, ezeket korábban a Mencshelyi Márgára jellemző ősmaradványoknak tartották. A Csukréti-árok szelvényében - több ammonitesz lenyomat mellett - egy jó megtartású Neoprotrachyceras baconicum (XV tábla), a kagylók közül Halobia rugósa és Gonodus astartiformis volt meghatározható. A Met.l. fúrásból Paratrachyceras cf. hofmanni néhány példánya került elő a Csicsói Márga legalsó, a Buhimvölgyi Breccsa felé átmenetet mutató rétegeiből. A tagozat Foraminifera- és sporomorpha-együttesét magas fokú diverzitás és nagy egyedszám jellemzi (GÓCZÁN et al. 1989, 1991). A tagozat vastagsága nehezen határozható meg, Lóczy 240 m körülire becsülte. A helyenként tapasztalható rendkívül nagy felszíni elterjedését általában szerkezeti okok idézik elő, becsült maximális vastagsága 300 m körüli lehet. Biosztratigráfiai vizsgálatok szerint a juli alemeletbe tartozik (GÓCZÁN et al. 1989, 1991). A Csicsói Márga képződési környezete normálsós tengeri, intraplatform medence volt. A rétegsor felső szakaszán egyre növekvő mennyiségben jelentkező allodapikus karbonátok a platform előrenyomulását jelzik a feltöltődő és egyre sekélyülő medence belseje felé.
