Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus
A Mencshelyi Márga intraplatform medencében, elzárt, gyakran anoxikus környezetben ülepedett le. A platformok közelében (pl. Met.l. fúrás) viszonylag jelentős az allodapikus karbonát mennyisége, a medence belsejében (pl. Csukréti-árok szelvénye) az átülepített anyag sokkal alárendeltebb. MONOSTORI (1989, 1990) ostracoda vizsgálatai szerint az üledékképződés normális sótartalmú, mélyszublitorális környezetben történt. A tagozat cordevolei-juli korú, jellegzetes cassiani mikrofaunája és sporomorphaegyüttese alapján (GÓCZÁN et al. 1989, 1991). Nosztori Mészkő Tagozat A Balaton-felvidék karni medencéjében a két nagy vastagságú márga között települő, korábban „austriacumos" néven ismert mészkövet soroljuk ebbe a tagozatba. Területünkön a térkép DNy-i sarkától KEK-i irányban a Halom-hegyig követhető. A Halom-hegy környékén szintes települése miatt nagy területen található meg a felszínen. A Barnag és Pécsely közötti szinklinális ÉNy-i szárnyán a Ragonyai-bércektől a Tótvázsony-Barnag útelágazásig követhető. A Nosztori Mészkő rétegtani helyzetét és elterjedését LÓCZY (1913) írta le igen részletesen, tőle származik az „austriacumos mészkő" elnevezés is (p. 131). A tagozatot világosszürke, szürkésbarna, drapp, kripto-, mikro- és aprókristályos, uralkodóan vékonypados, pados, ritkábban lemezes rétegzettségű mészkő alkotja. A Met.l. fúrásban 38,2-40,6 m között 1-10 mm-es lemezekből álló, rosszul rétegzett mészkő települ. A padok felszíne általában gumós, márgafilmes. A mészkőben gyakori a tűzkő, eloszlása azonban nem egyenletes, megjelenése is némileg eltérő területenként. A Csukréti-ároktól D-re kevés szürke tűzkő található a mészkőben, egy-egy csomóban előforduló 2-20 mm-es, szabálytalan alakú lencse formájában. Mencshelytől D-re a tűzkő barna, 5-15 cm-es gumókat alkot, amely csak a tagozat felső részére jellemző. Mencshely és Vöröstó között, valamint Barnagtól ÉK-re a mészkőben barna, 5-10 cm-es tűzkőgumók, lencsék észlelhetők. A tűzköves mészkő gyakran maga is kovás, egyes padokban gyakoriak a porózus, szabálytalan alakú konkréciók. A Nosztori Mészkő általában szegény ősmaradványokban. Makrofaunája főleg kagyló és brachiopoda töredékekből tevődik össze, de elszórtan estheriák és krinoidea töredékek is előfordulnak benne. Leggyakoribb mikrofáciese a filamentumos biomikrit és a biomikropátit, szövete wackestone, gyakoriak a pelletek (XIII. tábla). A faunában uralkodóak a pelágikus formák: pszeudoplankton Bivalvia, Radiolaria, Roveacrinidae, Conodonta, stb. (GÓCZÁN et al. 1989,1991). A Nosztori Mészkő viszonylag gyors átmenettel fejlődik ki a fekü Mencshelyi Márgából. A Csukréti-árokban a márgaösszlet felső része erősen meszes, a Met.l. fúrásban a felső részén mészkőlencsék észlelhetők. A tagozat fedője Balatoncsicsó és a mencshelyi Halomhegy környékén a Csicsói Márga, míg Mencshelytől ÉK-re és Barnag környékén a Buhimvölgyi Tagozat bioklasztból, durva- és finom konglomerátumból, breccsából álló rétegei fedik (19. ábra). A barnag-tótvázsonyi útelágazás mellett a Nosztori Mészkő fedőjében az Edericsi-platform zátonyfáciesú mészkövét találjuk (22. ábra). A Nosztori Mészkő kora a Trachyceras austriacum ammonitesz faj alapján középsőkarni, juli. A tagozat vastagsága az üledékgyűjtő különböző részein eltérő, ami elsősorban a platformoktól való távolság függvénye. A medence belső részén a mészkő vastagsága 10-12 m körüli lehet (Balatoncsicsó és a mencshelyi Halom-hegy környékén), míg a platform közelében 20-25 m-re becsülhető (pl. a Met.l. fúrásban).
