Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

cassiana faj alkotja (LENNER szóbeli közlése). Hasonló lumasella törmeléke található a Nagy-Gella déli lejtőjén is. LÓCZY (1913, pp. 125-126) a „karni márga" (Veszprémi Formáció) alsó határát a daonellás mészkő megjelenésével definiálta, és egy szintbe helyezte a Füredi Mészkő felső szakaszát alkotó „chondriteses mészkő" rétegeivel. Utóbbi rétegtagot harántolta a Mencshely Met.l. fúrás, amelyben a Veszprémi Márga és a Füredi Mészkő határán kb. 1,2 m vastag, sötét barnásszürke, finomkristályos, enyhén bitumenes mészkő települ. Ez a jellegzetes litofácies a balatonfüredi Száka-hegy E-i lábánál ismert a felszínen, az itt mélyült Balatonfüred Bf.l. fúrás 4 m vastagságban harántolta. Ezt a képződményt korábbi szerzők részben kronosztratigráfiai (LÓCZY 1913, BALOGH 1981), részben litosztratigráfiai megfontolásból (BUDAI 1989) a „karni márga" összletéhez, illetve a Veszprémi Formációba sorolták, a térképezési szempontokat figyelembe véve azonban inkább a Füredi Formációba tartozik. A formáció vastagsága területünkön 40-50 m a mencshelyi és óbudavári fúrások alapján. A Füredi Mészkő jellegzetes ammonitesz-, radiolaria- és conodonta faunája alapján a legalsó-juli (cordevolei) alemeletbe tartozik (KOVÁCS 1989, BUDAI-DOSZTÁLY 1990). Karni pelágikus sziliciklasztos medenceüledékek csoportja („Cassiani Csoport") Veszprémi Márga Formáció A formációba soroljuk a Füredi Mészkő Formációra, vagy a Budaörsi Dolomit Kádártai Dolomit Tagozatára települő agyagmárga, márga, mészmárga összletet, melyet egy kb. 10-30 m vastag mészkő tagozat oszt ketté. A több száz méter vastag, medenceüledékekből álló rétegsor a Budaörsi és az Edericsi Formáció platform karbonátjával fogazódik össze, fedője a Sándorhegyi Formáció (17. ábra). A rétegtani egység jelenlegi értelmezése szűkebb a megelőzőknél, ugyanis Böckh Jánostól a legutóbbi térképezésig ebbe sorolták a „sándorhegyi mészkövet" is. A Magyar Rétegtani Bizottság Triász Albizottsága 1988-ban fogadta el a terepi tapasztalatok alapján tett javaslatot a két formáció különválasztására (CSILLAG-HAAS in HAAS ed. 1993). BÖCKH (1872) „felső márgacsoport" néven írta le a formációt, elterjedését és faunáját részletesen ismertette. LACZKÓ (1911) felismerte a fődolomitnál idősebb felső-triász dolomitokat és azokat a karni márgák heteropikus fáciesének tekintette. Ezek a dolomitok a térképezett területen is jelen vannak Vöröstó, Barnag és Tótvázsony környékén, a vöröstói előfordulásra már BÖCKH (1872) is utalt. A formáció legrészletesebb ismertetését mind a mai napig id. LÓCZY (1913, pp. 166-167) munkája tartalmazza, amelyben a Füredi Mészkő és a fődolomit között hat rétegtani egységet különített el: f - Sándorhegyi mészkő e - Lima austriaca Bittn. tartalmú márga d - Leveles márga v. „Nuculás márga" c - Violaszürke mészkő v. austriacumos mészkő b - Leveles márga, palás agyag kemény mészmárga lemezekkel v. „Estheriás márga" a - Palás agyaggal váltakozó vékony mészkőpadok v. „Chondriteses mészkő"