Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus
14. ábra: Jelmagyarázat a 13., a 18., a 19. és a 22. ábrához. Ősmaradványok: 1. mészalga; 2. mollusca; 3. ammonitesz; 4. gastropoda; 5. scaphopoda; 6. kagyló; 7. Daonella-félék; 8. phyllopoda; 9. echinoidea; 10. krinoidea; 11. szivacs; 12. korall. Rétegzettség: 13. laminit; 14. gradált réteg; 15. vékonyrétegzettség; 16. algalaminit; 17. sztilolit. Üledékszerkezetek: 18. madárszem szerkezet; 19. onkoid; 20. ooid; 21. bioturbáció, lakócső; 22. eróziós diszkordancia; 23. iszaprogyás, slumping; 24. intraklaszt; 25. bioklaszt; 26. tűzkő; 27. aleurit-, finomhomok lencse. Egyéb: 28. tufás, tufitos rétegek; P: pirit; b: bitumenes rétegek. Kőzet: 29. mészkő; 30. tűzköves mészkő; 31. mészkő lemez; 32. dolomit; 33. márgás mészkő; 34. mészmárga; 35. dolomárga; 36. márga; 37. agyagmárga; 38. agyag, agyagmárga közbetelepülés; 39. tufa, mállott tufa; 40. feltolódás; 41. tektonikus breccsa; 42. tektonikus határ; 43. lumasella. Szín: B: barna; SB: sötétbarna; F: fehér; S: sárga; SZFK: szürkésfekete; SZ: szürke; SSZ: sötétszürke; VSZ: világosszürke; BSZ: barnásszürke Fig. 14. Legend for Figs. 13., 18., 19. and 22. Fossils: 1. Dasycladacea; 2. molluscs; 3. ammonoids; 4. gastropods; 5. scaphopods; 6. bivalves; 7. Daonellids; 8. phyllopods; 9. echinoids; 10. crinoids; 11. sponges; 12. corals. Stratification: 13. lamination; 14. graded layers; 15. thin bedded layers; 16. algal mat; 17. stylolite. Sedimentary structures: 18. fenestral structure; 19. oncoids; 20. oolites; 21. bioturbation; 22. erosion surface ; 23. slump folds; 24. intraclasts; 25. bioclasts; 26. chert; 27. silt or sand lenses. Other features: 28. tuffitic layers; P: pyrite; b: bituminous layers. Litology: 29. limestones; 30. cherty limestones; 31. limestone lamina; 32. dolomites; 33. marly limestones; 34. calcmarls; 35. dolomarls; 36. marls; 37. claymarls; 38. clay, claymarl intercalations; 39. tuffs, weathered tuffs; 40. overthrust; 41. tectonic breccia; 42. tectonic boundary; 43. lumachelle. Colours: B: brown; SB: dark brown; F: white; S: yellow; SZFK: greyish-black; SZ: grey; SSZ: dark-grey; VSZ: light-grey; BSZ: brownish-grey Füredi Mészkő Formáció A Füredi Mészkő a tufarétegek kimaradásával folyamatosan fejlődik ki a Buchensteini Formációból. Szürke, drapp, kripto- vagy mikrokristályos, alsó szakaszán általában vastagpados, feljebb márga közbetelepülésekkel tagolt, pados, vékonypados rétegzettségű, gyakran szürkésbarna tűzkőlencséket, -zsinórokat tartalmazó mészkőösszlet. A Litéri-vonaltól délre lévő paszta jelentős szakaszán fedője a Veszprémi Formáció Mencshelyi Márga Tagozata. A Paloznak fölötti Tódi-mezőtől ÉK-re azonban a Budaörsi Dolomit települ fölötte, felső szakaszával részben össze is fogazódva (BUDAI 1991). A Litéri-vonaltól É-ra lévő pikkely túlnyomó részén a platformkarbonátok heteropikusan helyettesítik a Füredi Mészkövet, leszámítva Mencshely környékét és a térképlap K-i részén lévő Nagy-Gellától a Tormán-hegyig követhető előfordulását. Balatoncsicsó környékén a Füredi Mészkőnek két jellegzetes - rétegtagként is elkülöníthető - vékony kifejlődése ismert. A lap D-i határán, a Füredi Mészkő legalsó padjai alatt eddig máshonnan nem ismertetett kifejlődése észlelhető a Kő-hegy peremén: a világosszürke, pados, rétegzetlen kőzet 0,5-1 cmes kagylók tömegéből álló lumasella. LENNER szóbeli közlése szerint a monospecifíkus faunát a cordevolei korú 1 Gonodon cf. astartiformis faj alkotja. A lumasella rétegtani helyzete és fáciese alapján a Keresztfatetői Tagozat (Buchensteini F.) posidoniás palájának helyi változata is lehet. Ugyancsak a Balatoncsicsó melletti Kő-hegyen, a Füredi Mészkő felső határának közelében 5-6 cm vastag lumasella réteg található, a rossz megtartású kagylófaunát a Daonella 1 A Balaton-felvidéki földtani térképezés bio- és kronosztratigráfiai eredményeinek feldolgozása során a karni emelet hármas felosztását vettük alapul (GÓCZÁN et al. 1991). A legidősebb, cordevolei alemeletet URLICHS (1974) és BIZZARINI et al. (1986) munkái alapján az aon zónával tekintettük azonosnak. A jelenleg használt két alemeletre bontott tagolásban a cordevolei alemelet az alsó-julinak felelhet meg. Az újabb biozóna beosztásokkal (lásd DE ZANCHE et al. 1993, fig 4.) a párhuzamosítás csak további, részletes vizsgálatok után lehetséges.
