Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

A TÓTVÁZSONY ÉS BALATONCSICSÓ KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

A terület DNy-i sarkában lévő Harkától É-ra, a Csicsói-erdőn és a Bánkőn át, a Mogyorós-hegyen keresztül Mencshelyig követhető vonulatban a redukált vastagságú, bioklasztos Megyehegyi Dolomitra a Felsőörsi Mészkő bitumenes, kissé márgás, vékonypados, lemezes rétegei települnek (Bocsári Tagozat), efölött a területre igen jellemző, alsó részén pados, vastagpados, felső részén tűzköves mészkő következik (Forráshegyi Tagozat). A formáció vastagsága az utólagos lepusztulás, valamint az erőteljes tektonizáltság miatt alig becsülhető. A Felsőörsi Mészkő elterjedése Mencshelytől ÉK felé az Országúti-domboktól a Csertetőn át Vöröstóig követhető egyértelműen. Ezen a szakaszon a pados, vastagpados, tűzköves kifejlődés egyre alárendeltebbé válik, majd Vöröstónál ki is marad. Barnagtól É-ra, az Akol-domb környékén a formáció ősföldrajzi okokból hiányzik (15. ábra), ahol - akárcsak a Litéri-vonaltól D-re húzódó pasztában (BUDAI 1988, BUDAI-VÖRÖS 1992a,b) - platform karbonátok helyettesítik heteropikusan. Erre utal a Megyehegyi Dolomitnak az északi paszta más területeihez képest viszonylag nagy vastagsága, amely elérheti a 130-150 m-t is. A Barnagtól ÉK-re 1 km-re lévő Kálváriadomb környékén ismét megtalálható a Bocsári Tagozat ammoniteszes mészköve, így az anisusi platform és medence határa Vöröstó és Barnag környékén rekonstruálható. A Felsőörsi Mészkő a belőle előkerült ammoniteszek alapján az anisusi középső és felső alemeletébe sorolható (pelsoi, illyr). Buchensteini Formáció A formáció rétegsorát pelágikus medence fáciesű mészkövek és a ladin vulkanizmus többé-kevésbé mállott tufái, tufitjai építik fel. BUDAI (1988, 1993) a Balaton-felvidék részletes földtani térképezése alapján három tagozatát különítette el: 1. Vászolyi Tagozat: területünkön a formáció jelentős része ebbe a tagozatba sorolható. Világosdrapp, mikro- vagy kriptokristályos, gumós, flázeres, gyakran tűzköves mészkő (IX. tábla); és zöld, néha vörös tufa, kristálytufa, tufit, krinoideás mészkő; valamint a fekü és a fedő közvetlen közelében helyenként dolomit, bitumenes dolomit építi fel. 2. Nemesvámosi Tagozat: vörös, mikro- vagy kriptokristályos, kovás, tűzköves mészkő; vékony tufa, illetve márga közbetelepülésekkel. 3. Keresztfatetői Tagozat: lemezes mészkő, kovás tufa és radiolarit alkotja a Füredi Mészkő közvetlen feküjében. Az anisusi medence területén a Buchensteini Formáció folyamatosan fejlődik ki a Felsőörsi Mészkőből, míg az anisusi platform felett éles határral települ. Mencshelytől É-ra, a Cser-tetőn található a Felsőörsi és a Buchensteini Formáció egyik határszelvénye (16. ábra, X. tábla), amelyből réteg szerinti gyűjtés történt ammonitesz, conodonta és radiolaria vizsgálatok céljából (BUDAI et al. 1991). A rétegsorból előkerült gazdag faunaegyüttes a cser-tetői szelvényt az anisusi/ladin emelethatár egyik hivatkozási sztratotípusává avatta a Balaton-felvidéken (DOSZTÁLY 1993, KOVÁCS 1993a,b, VÖRÖS 1993, VÖRÖS-BUDAI in GAETANI ed. 1993, KOVÁCS et al. 1994, VÖRÖS et al. 1996). A Buchensteini Formáció fedőjét a Litéri-vonal D-i oldalán a Füredi Mészkő alkotja. Az északi pikkelyben a Csicsói-erdő és Vöröstó között fedője az utólagos erózió miatt nem ismert, innen ÉK felé pedig a Budaörsi Dolomit települ fölötte. A biosztratigráfiai vizsgálatok szerint a formáció képződése a késő anisusiban kezdődött és a ladin végéig tartott (BUDAI-DOSZTÁLY 1990, KOVÁCS 1989).