Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)

ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - REGIONÁLIS FÖLDTAN, RÉTEGTAN - Permotriász üledékciklus

Alsó-triász sekélytengeri sziliciklasztos-karbonátos rámpaüledékek („Werfeni Csoport") Az alsó-triász sekélytengeri, karbonátos-törmelékes üledéksor egyetlen egységként történő értelmezése nem új keletű (ld. „werfeni rétegek" id. Lóczy 1913, Werfeni Formáció BALOGH 1981). A werfeni név csoport rangú használata mellett szól - a hazai hagyományokon kívül - a dél-alpi és a Balaton-felvidéki rétegsor közötti, közismerten nagyfokú rokonság (BROGLIO LORIGA et al. 1990). Köveskáli Dolomit Formáció A Balatonfelvidéki Homokkőre szürke, dolomitos kötőanyagú homokkő és homokos dolomit települ, feltehetően diszkordánsan. Ez a litofácies helyettesíti heteropikusan a Balaton-felvidék ÉK-i részén kifejlődött Arácsi Márga Formációt. A térképlaphoz legközelebb eső felszíni feltárása Zánkán található, vastagsága a fúrási rétegsorok alapján mintegy 100 m-re tehető. Hidegkúti Formáció A Köveskáli Dolomitra települő Hidegkúti Formáció („campili homokkő") szintén csak a Balatonudvari Bu.l. fúrásban ismert a tárgyalt területen. Alsó tagozatát vörös, csillámos, életnyomos („hieroglifás"), finomszemú homokkő és aleurolit (Zánkai T.), annak fedőjét sejtüreges dolomit (Hidegkúti T) alkotja 50 m, illetve 20 m vastagságban. Csopaki Formáció A Csopaki Formáció („tiroliteses márga") a térképen ábrázolt legidősebb felszínre bukkanó képződmény, amely a Kis-hegyektől Ny-ra eső szántásban nyomozható (1. melléklet). A főként barnásvörös aleurolitból, finomszemű homokkőből és krinoideás mészkőből álló törmelék a formáció legfelső tagozatára utal (HAAS et al. 1988, BUDAI 1991). Anisusi sekélytengeri karbonátok („Megyehegyi Csoport") A Balaton-felvidék középső-triász sekélytengeri karbonátjai jellegzetes evolúciós sort alkotnak: a karbonátos rámpán kezdetben árapálysíkság (Aszófői Dolomit), majd anoxikus lagúna jött létre (Iszkahegyi Mészkő). A pelsoi szinszediment blokktektonika következtében (2. ábra) később kialakultak a triász legkorábbi, kezdetleges platformjai (Megyehegyi Dolomit, Tagyoni Mészkő). Aszófői Dolomit Formáció A Csopaki Formációnál nagyobb felszíni elterjedésű, de szintén alárendelt jelentőségű területünkön az Aszófői Formációba sorolt vékonyréteges-lemezes szerkezetű, piszkosfehér vagy sárgásszürke, viszonylag lazán cementált dolomit. Jellegzetes szövetére az apró, 0,1-1 mm átmérőjű sejtüregek, valamint a sűrű, pókhálószerű kalciterekből álló szerkezet jellemző. Az üregek az üledékképződés során kivált evaporit ásványok (gipsz, anhidrit) kioldódása után töltődtek ki kalcittal. A jellegzetes üledékszerkezetek, valamint a nagy