Budai Tamás, Csillag Gábor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 22. - A Balaton-felvidék középső részének földtana (Zirc, 1998)
ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET - BEVEZETÉS - FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS
ZÁNKA ÉS A PÉCSELYI-MEDENCE KÖZÖTTI TERÜLET (Budai Tamás) Bevezetés Egyetemi doktori disszertációmat - amely az 1984-86 során végzett felvételi munkán alapult - 1987-ben zártam le (BUDAI 1988). Az azóta eltelt időszak alatt azonban több új rétegtani, tektonikai és ősföldrajzi felismerés született a Balaton-felvidéken, amelyek bizonyos szempontokból új megvilágításba helyezték a dolgozat tárgyát képező terület földtani felépítését, és indokolttá tették az eredeti értekezés átdolgozását is. A térképezéshez kapcsolódó őslénytani, sztratigráfiai és ősföldrajzi elemzéseknél nagy segítséget és egyben élményt jelentett számomra az együttműködés dr. Vörös Attilával, amiért ezúton fejezem ki köszönetemet. Földrajzi áttekintés A dolgozat tárgyát képező terület a Balaton-felvidék középső részén, a Tihanyi-félszigettől nyugatra terül el, nagysága kb. 60 km 2 . Délen a Balaton, míg északon a dörgicse-pécselyi országút szegélyezi, sarkai pedig Szentantalfa, Zánka, Pécsely és Balatonudvari határába esnek (1. ábra). Tájrajzi szempontból az alábbi kisebb területegységekre osztható fel: - a Csorszai-patak völgye (régies nevén Nevegy-völgy) és a dörgicsei lapály, valamint a közöttük emelkedő Balázs-tető sasbérce; - Dörgicsétől a Pécselyi-medencéig húzódó kettős hegyvonulat, amely egy északi (Kőhegy, Öreg-erdő, Keresztfa-tető, Nagy-Vár-tető, Ágasmagas), és egy déli láncból áll (Ocshegy, Imer-tető, Les-hegyek); - a Pécselyi-medence; - valamint a Cholnoky által „balatoni riviérának" nevezett parti sávnak a Sági-erdőtől az Örvényesi-séd völgyéig terjedő szakasza. A kettős hegyvonulatot átvágó keskeny völgyek túlnyomó része ÉÉNy-DDK-i csapású (pl. Horog-völgy, Hűvös-völgy, Szakadék-völgy stb.), míg a Les-hegyeket, valamint a NagyVár-tetőt északról lehatároló völgy K-Ny-i irányú. Túlnyomó részükben csak időszakos vízfolyás található. A területről lefolyó két nagyobb patak közül a Csorszai-patak a Balatoncsicsó környéki, míg az Örvényesi-séd a Pécselyi-medence peremén fakadó források vizét vezeti a Balatonba. A környéken található mindkét lefolyástalan terület (a Füzeti-tó és a Nyelőké) a középső-triász mészkő- és dolomitvonulatba bezökkent árokban, a karni márga vízrekesztő rétegsorán alakult ki.
