Dietzel Gyula: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 21. - A Bakony nappali lepkéi. (45 színes fotóval) (Zirc, 1997)

A fajok részletes jellemzése

Rögzített bakonyi lelőhelye: 26 (8.térkép) 1 a,b 7 24 a 57 c 92 3b 8 25 c,g 58 95 4 a, b, c 11 a 33 59 96 5 a, c 13b 37 74 b 97 a,b 6 a, b, c 14 47 88 98 2/4. alnem: Eumenis HÜBNER, 1819 25. Hipparchia (Eumenis) semele (LLNNAEUS, 1758) Barna szemeslepke (syn, : danae HUFN.) A palearktikus régió nyugati részében elterjedt, policentrikus szubeuryök faj. A Bakonyban sokfelé előfordul, előszeretettel repül sziklagyepek és erdőközeli, kopár lejtősztyeppek felett. Látszólag ellentmond az előbbieknek, de ugyanúgy jól érzi magát az árnyékmozaikos erdei utakon is, ahol állati ürüléken szívogat. A mozdulatlan emberi testre — néhány körberepülés után, miközben lokalizálja a kipárolgás forrását — nyugodtan rászáll, s ezután már azt mozgásban is követi. Tipikus etológiai jelensége a rögzített illattal való megbarátkozásnak, mely később erős vonzó hatást gyakorol a faj egyedeire. Egyébként rendkívül éber, riadozó természetű. Fatörzsre telepedve, leengedett hátsó szárnyaival tökéletesen rejtőzködik, de ezt az előnyt nem használja ki, mert ha már 3-4 méterre megközelítjük, felröppen. A '70-es évek második felétől egyedszáma fokozatosan csökkent, s ez a folyamat jelenleg is tart. Azt azonban meg kell jegyeznem, hogy nagymértékű megfogyatkozása csak ott szembetűnő, ahol a motorizált turizmus és az erdőtelepítések vegyszeres gyomirtása is előtérbe került. A Bakony néhány pontján, ahol háborítatlansága még fennáll — például az Északi-Bakony déli irányban kifutó völgyei, azok köves útjai, tisztásai vagy a felhagyott lőterek — ott július elején tömegesen fellép. Szívesen tartózkodik a 3-4 évnél nem idősebb telepítésű erdeiés feketefenyvesek alacsony lombszintjében, és a köztes sávok mélyen lazított, jórészt még gyommentes talaján is. Ezeken a helyeken egyedszámukat a vegyszeres erdőápolás erősen megritkította. Nem védett faj. Bakonyi státusza: 4 (5). Variabilitása bakonyi példányain nem mutatkozik, leírt aberrációi közül az ab. punctata AIGNER néhány egyede ismert. A szakirodalom a hazai semele-i az ssp. tenebrosa STDR. alfajjal azonosítja (GOZMÁNY, 1968). Rögzített bakonyi lelőhelye: 40 (9.térkép) 1 a, b, c 12 36 66 80 95 2 a, b, c 13 a 37 67 82 96 3a,b 18 a, b 42 a,b 69 a, b 85 97 a,b 4 a, b, c 22 a,b 47 73 86 98 5 a, b, c 25 a, b, c, g 52 74 a,b 87 99 6 a, c 33 57 a, b, c 77 91 7 35 58 79 93